A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Egy város energiaellátása nem megoldott. Többféle lehetőség is felmerül, végül is két nézőpont közül kell választani. A
vita azon folyik, hogy az erőmű milyen energiahordozó feldolgozásából nyerjen elektromos áramot. A város lakossága
több pártra szakadt. Az egyik csoport vízierőmű építését javasolja. Fő érvük az, hogy szerintük ez semmilyen
környezetkárosító hatással nem jár, sőt a víztározó környékén pihenőhely is létesíthető, s így az amúgy is sok védett
természeti értékben gazdag környezet még vonzóbbá válna az idegenforgalom számára. Egy másik csoport ezzel
szemben a széntüzelésű erőmű építése mellett érvel, mert így a város közelében lévő bánya sok embernek jelentene
biztos munkahelyet, s megfelelő szűrőberendezésekkel az erőmű okozta levegőszennyezés nagyon alacsonnyá tehető.
Ti vagytok a város vezetősége, nektek kell döntenek a két álláspont között.
8.2.6. A tévedések felismerése és kezelésük
A tévedések, "hibák" az iskolások számára általában a szégyellni-, rejtegetnivaló
dolgok kategóriájába tartoznak. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy jónéhány
gyerek inkább semmit sem válaszol a leghétköznapibb kérdésre sem, minthogy vállalja
annak a következményeit, hogy esetleg másoknak más a véleményük, vagy kiderül,
hogy az ő elgondolása nem helyes. Amennyiben ezen a helyzeten nem tudunk
változtatni, annak súlyos következményei lesznek (illetve már vannak is) a megértés, és
a megtanulás terén.
Mi is állhat ennek a jelenségnek a hátterében? A jelenség természetesen nemcsak a
fizika órákon figyelhető meg, de bennünket ezek az órák érdekelnek elsősorban. Ha a
gyerek befoglaló elméletrendszere (előzetes tudása) nem felel meg annak, amivel a
tankönyv, a tanár és az osztálytársak egy része magyarázza a jelenségeket, akkor a
gyerek a saját elméletrendszerében alkothat ugyan koherens magyarázatokat, előre
jelezhet történéseket, ezek azonban gyakran különbözni fognak a "másként
gondolkodók" által megfogalmazottaktól. Az ilyen válaszokat gyakran "hibásnak"
minősítik, hiszen nem kerül felszínre a válasz mögött működő gondolkodási rendszer. A
gyerek helyzetét nehezíti, hogy többnyire nem érti meg, miért nem fogadják el a
számára logikusnak tűnő választ, és többnyire arra sem képes, hogy a tanár, vagy az
osztálytársak által "jónak" minősített magyarázatot megértse. ("Rossz" magyarázat,
előrejelzés természetesen akkor is születhet, ha a befoglaló elméletrendszer alapvetően
"jó".)
A 12 éves gyerekek a következő feladatot kapják: Rajzold föl a Földet jelképező körre, a Déli- illetve Északi sarkon álló
gyereket. Ezek a gyerekek egy-egy labdát tartanak a kezükben. Jelöld egy vonallal, merre esik a gyerekek kezéből az
elejtett labda!” A gyerekek egy része ezt a feladatot le sem tudja rajzolni, míg mások helyesen oldják meg a feladatot.
Azok a gyerekek, akiknek nem sikerült a rajzot elkészíteniük, feltehetőleg még a lapos Föld képben gondolkodnak,
amelyen a testek egymással párhuzamosan esnek. Ebben a feladatban olyan emberkéket kellene rajzolniuk, akik
ugyanazon a Földön állnak, és a leejtett labdák egy egyenesben mozognak ugyan, de a mozgás iránya ellentétes. Ez a
probléma a gyerekek egy része számára nem feloldható, tehát semmi nem kerül a papírra. Ezeknek a gyerekeknek hiába
mutatjuk meg a helyes ábrát, nem fogják megérteni azt. Feltehetőleg korábban maguk is láttak már hasonlót, de az sem
jelentett számukra semmit. A feladat különböző megoldásai mögött különböző gyermeki elképzelések állnak. Ezek
megismerése, és ha szükséges átalakítása nélkül a gyerekek nem tudják a feladatot megoldani, sőt a mégoly szakszerűen
és pontosan fogalmazott magyarázatokat sem a kívánt módon értelmezik.
Ha a gyerekek ahhoz szoknak hozzá, hogy tévedéseik, hibáik minden szituációban
valamiféle megtorlást, rossz osztályzatot, stb. vonnak maguk után, akkor egy idő után
már meg sem fogalmazzák gondolataikat, ilyenkor születhetnek például az üres papírok
a dolgozatok helyett.
A tanulási folyamatban talán semmi sem olyan természetes, mint a tévedések, a
rontások, a hibák és az újrakezdés vagy a hibakeresés. A tanítás során azonban
legtöbbször nem használjuk ezt a lehetőséget. Ha a gyerekek egy-egy tévedésük, rossz
205