A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

3-3. ábra A kontinenes “úszása” a bazalton
A keletkezése után, feltehetően a radioaktív bomlásból származó jelentős hőfelszabadulás következtében, megolvadt
Föld sűrűség szerinti rétegződése, vagyis az öves szerkezet kialakulása szintén a felhajtóerővel magyarázható.
A felhajtóerő következtében száll fel a meleg levegő is, s ennek komoly szerepe van a különböző légköri frontok
alakulásában. Ugyanis amikor állandó nyomáson melegszik a gáz, akkor kitágul (hőtágulás), sűrűsége csökken. A hideg
levegővel körülvett meleg levegőre tehát hat egyszer a nehézségi erő, és ezzel ellentétes irányban a felhajtóerő, melyet a
környező, nagyobb sűrűségű, hidegebb levegő gyakorol rá. A két erő eredője pedig felfelé mutat, vagyis a melegebb
levegő felszáll. Ez a magyarázat földrajz órákon sosem hangzik el, tehát azt a fizika órákon kell megtenni! Modellünk
azonban még így is nagyon leegyszerűsített. A meleg és a hideg levegő nem egymástól elkülönítetten „egy tömbben”
cserél helyet egymással, hanem diffúzió révén is, vagyis a jelenség nehezen hasonlítható pl. egy fadarab víz mélyéről
való felszállásához. Tanórán érdemes a gyerekeknek is felvetni a modell korlátozott voltát, és esetleg néhány érdeklődő
tanulót arra kérni, hogy dolgozzanak ki ennél jobb modellt.
Maga a tény megtanulása egyáltalán nem okoz gondot azoknak a gyerekeknek, akik arisztotelészi világképpel
rendelkeznek. E szerint ugyanis mindennek megvan a természetes helye, a nehéz testek lefelé esnek, ellenben a
könnyűek felszállnak. Tehát látszólag problémamentesen beillesztik világképükbe. Azonban az iskola feladata az, hogy
a jelenleg elfogadott tudományos világkép elemeit, azok magyarázóerejét kihasználva formálja a gyerekek
gondolkodásmódját! Tehát jelen kérdést mindenképpen tisztázni kell a fizika órán!
3.7. Környezeti nevelés
Az iskolai környezeti nevelés jelentősége napjainkban világszerte elismertté vált.
Hazánkban is az új oktatási törekvések egyik fontos elemét képezi, a környezeti
nevelésnek kötelező jelleggel meg kell jelennie az iskolák helyi tanterveiben is. A
környezeti nevelés lényegében tudományközi, s hatását a teljes iskolai tanterven
keresztül fejti ki a többoldalú megközelítás lehetőségét kínálva.
Az ismeretek a környezettel kapcsolatos tudatos védő, óvó magatartás
kialakításának alapjául szolgálnak. E nevelés tartalmának részeit képezhetik: az emberi
tevékenység környezetre gyakorolt hatásai, a legfontosabb környezeti problémák
(üvegházhatás, savas eső, ózon stb.), környezeti változások a múltban és a jelenben, a
környezettel kapcsolatos törvénykezési kontroll, a környezeti problémák kapcsán
keletkező konfliktusok. A gyerekek környezettel kapcsolatos tudását oly módon kell
fejlesztenünk, hogy az alkalmas legyen kommunikációra, új ismeretek elsajátítására,
problémák megoldására, az információs technika alkalmazására. A fejlesztés kiemelt
része a pozitív attitűdök kialakítása a természet iránt. Ez a feladat a következő
személyiségjegyek fejlesztését kívánja meg: a természet és más élőlények tisztelete,
gondoskodás, törődés, mások nézeteinek, véleményének tiszteletben tartása, tolerancia,
szellemi nyitottság, a bizonyítékok és a racionális érvelés iránti tisztelet, a
felelősségvállalás mai tetteink jövőbeli következményeiért.
88