A fizikatanÃtÃ¡s pedagÃ³giÃ¡ja cÃmÅ± felsÅoktatÃ¡si tankÃ¶nyv(letÃ¶lthetÅ ...

More documents

Recommendations

Info

Parisi, L. (Szerk.) (1989): Hot Rods: Storage of Spent Nuclear Fuel. Creative Role Playing Exercises in Science and Technology. Social Science Education Consortium, Inc., Boulder. Pearson, J. V. (1988): Science/Technology/Society: Model lessons for secondary science studies classes. Social Science Education Consortium, Inc., Boulder. 234
9. A SZEMLÉLTETÉS LEHETŐSÉGEI A FIZIKA ÓRÁN POÓR ISTVÁN A pedagógiai irodalomban a konstruktivista megfontolások jelentkezését megelőzően általában háromféle értelemben fordul elő a szemléltetés fogalom. Az egyik értelmezés a megismerési folyamatok induktív – empírista szemléletmódjához kötődik. E szerint az eleven szemlélet a fizika oktatásában a fizikai tényeknek kísérletek és szemléltető eszközök segítségével történő bemutatása révén biztosított közvetlen érzéki tapasztalást jelent. Így az ismeretszerzésnek tehát forrása az érzéki tapasztalat, s ezt a szemléletés biztosíthatja. A második értelmezés szerint a didaktikai alapelvek közül az egyik a szemléletesség elve (Comenius 1992). Ez az elv azt hangsúlyozza, hogy a tanítás során szereplő tárgyak és jelenségek érzéki észlelése szükséges. Ez az érzéki észlelés a kialakult képzetek és fogalmak alakításának kiindulópontja és alapja. És végül, ha az oktatás módszereiről beszélünk, akkor a hagyományos megközelítésekben a szemléltetés az egyik leglényegesebb módszer. A szemléltetés szó helyett az irodalom használja a bemutatás vagy a demonstráció kifejezést. Mi a továbbiakban a bemutatás szót a szemléltetés egyik fajtájára tartjuk fenn. A konstruktivista felfogás elterjedését megelőző leírásokban a szemléltetés olyan oktatási forma, amely nem az elvont fogalmakra, szavakra, hanem a konkrét, a tanuló által befogadott képekre épül. Ezeket a képeket a tanuló a tanár vezetésével alakítja ki, vagy a korábbi önálló megfigyeléseiből kiindulva maga szerzi meg. A szemléltetés elsősorban a látáson keresztül realizálódik. A látás rendkívül gazdag és finoman differenciált adatokat szolgáltat az ember számára. A látás nyújtja számunkra a tárgyak legtökéletesebb észlelését. A szemléltetés lényege tehát abban áll a hagyományos megközelítésben, hogy a tanár a tanítás folyamán szemléltető eszközök felhasználásával, lehetőleg a tanulók aktív részvétele mellett hat a tanulók érzékszerveire. Ezzel segíti elő a pontos és világos képzetek kialakítását, a tárgyak és a jelenségek összefüggéseinek és törvényszerűségeinek feltárását. Könyvünk szerzői – mint már több korábbi fejezetünkből kiderült – a megismerés nem induktív - empirista felfogását vallják magukénak. Éppen ezért a fentiekben körvonalazott elképzelésekkel a szemléltetés értelmezésével összefüggésben nem értünk egyet teljes mértékben, s a következő fejezetekben arra törekszünk, hogy egy alternatív értelmezést építsünk ki. E leírás során azonban felhasználjuk a hagyományos értelmezések azon elemeit, amelyek a konstruktivista megközelítés keretei között is használhatók. Így például arra törekszünk, hogy sok bevált, gyakorlatias szemléltetési eljárást ismertessünk. 235
Page 2 and 3:
Közlemény A fizikatanítása cím
Page 4 and 5:
Felsőoktatási tankönyv Készült
Page 6 and 7:
3.6.3. Néhány jellegzetes példa
Page 8 and 9:
11.1.2. Impulzus-megmaradás, a tö
Page 10 and 11:
Az itt jelzett átalakulások, fejl
Page 12 and 13:
értékelésről, s van jó néhán
Page 14 and 15:
azokkal a nehézségekkel is, amely
Page 16 and 17:
Ismerjük a 12. évfolyamosok eredm
Page 18 and 19:
munkatársai mutatták ki egy nagy,
Page 20 and 21:
vállalkozások között, szeretné
Page 22 and 23:
fizika szakmódszertan tudományáb
Page 24 and 25:
Az itt jellemzett, a tudásátadás
Page 26 and 27:
A fizika szakmódszertan könyveibe
Page 28 and 29:
megelőző korok szinte minden peda
Page 30 and 31:
felfedezniük. Az elkészülő új
Page 32 and 33:
az sosem áll rendelkezésünkre va
Page 34 and 35:
meg kell találni azt a módot, hog
Page 36 and 37:
Nahalka István (1997): Konstruktí
Page 38 and 39:
tárgyúak: Az úszó testekről, A
Page 40 and 41:
tanulmányozása céljából kísé
Page 42 and 43:
Az 1766-os országos összeírás a
Page 44 and 45:
2-3.ábra Hooke-féle mikroszkóp.
Page 46 and 47:
Volta-féle elektrofor Az elektrofo
Page 48 and 49:
A Tanácsköztársaság idején mű
Page 50 and 51:
kollégistaként végzett. Első ig
Page 52 and 53:
8. Az egyszerű gépek 9. Hőerőg
Page 54 and 55:
Szent-István-Társulat, Budapest.
Page 56 and 57:
égészetben a radioaktív kormegha
Page 58 and 59:
A galvanizmus erejéről. A külön
Page 60 and 61:
Hasonló jellegűek az 1896-ban, ma
Page 62 and 63:
2. A közös kutatási területek f
Page 64 and 65:
érdeklődésüket. Kapcsolódjon a
Page 66 and 67:
Tekintsünk át a következőkben a
Page 68 and 69:
a megfigyelés, mérés területén
Page 70 and 71:
elengedhetetlennek tartja a külön
Page 72 and 73:
támaszkodik az általa használhat
Page 74 and 75:
A következő atommodell a szintén
Page 76 and 77:
létesítő elektronpár mintegy le
Page 78 and 79:
1930-ban Volterra kidolgozta az egy
Page 80 and 81:
mg A C h , ahol az r lineáris m
Page 82 and 83:
Az ókori csillagászat tetőpontj
Page 84 and 85:
amellyel bebizonyították, hogy a
Page 86 and 87:
A dörgés azért jön létre, mive
Page 88 and 89:
3-3. ábra A kontinenes “úszása
Page 90 and 91:
Globális felmelegedés A földi é
Page 92 and 93:
légszennyező gáz, amely a tüdő
Page 94 and 95:
Hasonló a helyzet más ásványkin
Page 96 and 97:
a fizika hozzájárul technikai inf
Page 98 and 99:
Lévay E (1910): Matematikai és fi
Page 100 and 101:
4. A FIZIKATANÍTÁS TUDOMÁNYELMÉ
Page 102 and 103:
átütő elgondolásból kell kiind
Page 104 and 105:
Sokak számára megdöbbentőek leh
Page 106 and 107:
foglalkoztatta. Ez a következő vo
Page 108 and 109:
nem jelenthet problémát. A követ
Page 110 and 111:
A távolságok itt és a későbbie
Page 112 and 113:
s a hogy: állandó , amit másk
Page 114 and 115:
A tudomány már bizonyos mértéki
Page 116 and 117:
tévedhetetlen, és minden problém
Page 118 and 119:
Simonyi Károly (1978): A fizika ku
Page 120 and 121:
gondolkodás fejlődéstörténeté
Page 122 and 123:
5.2.3. A kognitív pszichológia fe
Page 124 and 125:
A személyiségfejlesztés pedagóg
Page 126 and 127:
érzékelteti, hogy a modern kognit
Page 128 and 129:
Ez ugyan logikus megfontolásnak t
Page 130 and 131:
nagyon későn születik meg. Ez az
Page 132 and 133:
még akkor is, ha műszerekkel kimu
Page 134 and 135:
elfeledettnek hitt elképzelést, s
Page 136 and 137:
szabályozásnak nevezhetjük. A 20
Page 138 and 139:
Amint láttuk, tekintélyes mennyis
Page 140 and 141:
Newton II. törvényének felfedez
Page 142 and 143:
meghatározottságú, illetve a tö
Page 144 and 145:
amelyek teljesítették volna azt a
Page 146 and 147:
összefüggés alkalmazhatóságán
Page 148 and 149:
5. Csoportmunkában gyűjtsenek ös
Page 150 and 151:
6. A GYERMEKTUDOMÁNY ELEMEI A FIZI
Page 152 and 153:
1. Ha vizet kell melegíteni egy l
Page 154 and 155:
A fizikai világra vonatkozó gyerm
Page 156 and 157:
sértései a fizika felépítésén
Page 158 and 159:
egyik formából a másikba való
Page 160 and 161:
másiknak”, a testnek „elfogy a
Page 162 and 163:
Figyeljük meg a korábban már hiv
Page 164 and 165:
úgy, hogy az R 2 ellenállás vál
Page 166 and 167:
hiszen az elektronok mozgását mé
Page 168 and 169:
már általánosnak tekinthető, s
Page 170 and 171:
érdekében, hiszen csak annyit kel
Page 172 and 173:
A gyerekek számára különböző
Page 174 and 175:
sebességgel száguldó „valamik
Page 176 and 177:
1. Elemezze valamelyik fizika tante
Page 178 and 179:
Driver (1985): The Conservation of
Page 180 and 181:
7. PROBLÉMÁK ÉS FELADATOK MEGOLD
Page 182 and 183:
7.3. A fizikai problémamegoldásr
Page 184 and 185: kipróbálok lehetőségeket, „me
Page 186 and 187: A szakértők tudása szervezettebb
Page 188 and 189: Igazság szerint valószínűleg cs
Page 190 and 191: A heurisztikus gondolkodásnak lét
Page 192 and 193: Tanítsuk meg a gyerekeket arra, ho
Page 194 and 195: ha valamilyen adatot, tényt, leír
Page 196 and 197: ezt a vélekedést, de a pedagógia
Page 198 and 199: Larkin, J. H. (1981): Enriching for
Page 200 and 201: A konstruktivista pedagógia tanul
Page 202 and 203: megoldjunk, vagy a megoldások köv
Page 204 and 205: Nem kevésbé fontos, hogy mivel a
Page 206 and 207: megoldásuk kijavításán dolgozha
Page 208 and 209: A konstruktivista pedagógia szempo
Page 210 and 211: szükséges, a tanárnak kell úrr
Page 212 and 213: téma tanulásához elengedhetetlen
Page 214 and 215: ismeretek befogadására. Váljon v
Page 216 and 217: elméletigényes fizikatanulást ig
Page 218 and 219: értelmezik a tanári magyarázatot
Page 220 and 221: dolgokat tartalmaz. A legtöbb eset
Page 222 and 223: energiagazdálkodás helyi problém
Page 224 and 225: Példaként bármilyen, több rész
Page 226 and 227: amelyek megerősítését, vagy ép
Page 228 and 229: A tanítás során gyakran adódik
Page 230 and 231: vesznek a csoportok. A projekt mind
Page 232 and 233: és elemzést, tárgykészítést i
Page 236 and 237: 9.1. Kísérlet A fizikában részb
Page 238 and 239: A kényszerrezgés folyamatának vi
Page 240 and 241: A Bernoulli-törvény demonstrálá
Page 242 and 243: 9.2. Bemutatás A szemléltetés m
Page 244 and 245: 6. Keressen kereskedelmi forgalomba
Page 246 and 247: együttműködés elemi szabályait
Page 248 and 249: igazodva kell figyelembe vennünk a
Page 250 and 251: munkát úgy is, hogy a teszt alapj
Page 252 and 253: diagnózis terv végrehajtás el
Page 254 and 255: egyenletesen forgó vonatkoztatási
Page 256 and 257: e világok között ott lesz az ari
Page 258 and 259: m A v A + m B v B = m A v A ' + m B
Page 260 and 261: Furcsa, de igaz, hogy a dinamika al
Page 262 and 263: gondoljuk, mint fizikai mennyisége
Page 264 and 265: azonos g gyorsulással. Ha egy test
Page 266 and 267: ütközésüket úgy írjuk le, hog
Page 268 and 269: fejt ki. (Egyébként még ez a meg
Page 270 and 271: alkalmazhatják a vita módszerét
Page 272 and 273: atomjaik száma, nagysága, alakja
Page 274 and 275: alapján meg is határozza a molnyi
Page 276 and 277: Nem ritka az sem, hogy a gyerekek b
Page 278 and 279: kérdve kifejtéses módon is. Arra
Page 280 and 281: miközben a levegő fölmelegszik.
Page 282 and 283: Az emberi energia pótlásának ig
Page 284 and 285:
eredményeképpen megállapította,
Page 286 and 287:
termodinamika alkalmasabb, mivel ma
Page 288 and 289:
félreértelmezések aránya, hanem
Page 290 and 291:
egyeznek meg a hőtan története s
Page 292 and 293:
Az elektromos jelenségekkel folyta
Page 294 and 295:
elektromágnesek rendszertelenül h
Page 296 and 297:
környezetükben nem kis számban e
Page 298 and 299:
munkavégző-képességét, és az
Page 300 and 301:
elkészíteni, így olyan feladatba
Page 302 and 303:
Nem kívánunk e kérdéskörben á
Page 304 and 305:
szerves folytatásaként jelenik me
Page 306 and 307:
lefékeződés, megállás után bo
Page 308 and 309:
hullámmodell következményei, Hei
Page 310 and 311:
3. A nukleáris kölcsönhatás: Ti
Page 312 and 313:
Mattyasovszky Kasszián (1921): Fiz
Page 314 and 315:
Carnap, Rudolf, 117, 244 Carnot, Sa
Page 316 and 317:
információfeldolgozás, 121, 122,
Page 318 and 319:
Oktatási Minisztérium, 246, 252 O
Page 320:
Walter, J.A., 97, 280 Washington, 1
show all

A fizikatanÃ­tÃ¡s pedagÃ³giÃ¡ja cÃ­mÅ± felsÅoktatÃ¡si tankÃ¶nyv(letÃ¶lthetÅ ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

A fizikatanÃtÃ¡s pedagÃ³giÃ¡ja cÃmÅ± felsÅoktatÃ¡si tankÃ¶nyv(letÃ¶lthetÅ ...