A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A környezeti nevelés minden tantárgy feladata. A következőkben a teljesség igénye
nélkül ismertetjük azokat a főbb környezeti témákat, amelyek a fizika órákon is szóba
kerülhetnek (Havas 1997).
A környezeti nevelés tematikai szempontból természetesen az emberiség globális
problémáihoz kötődik elsősorban. Három fő problématerületet szokás elkülöníteni:
A világ népességének növekedése
A világméretű környezetszennyezés
Az energia- és nyersanyagforrások kimerülése
A következő oldalakon vázlatosan áttekintjük azokat a vonatkozásokat, amelyek a
fizikatanítás során előkerülhetnek, illetve egyes jelenségek esetében fizikai jellegű
háttér-információval is szolgálunk.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy minden esetben, amikor csak lehetséges, fel
kell hívni a gyerekek figyelmét a különböző környezeti vonatkozásokra. Nagyon sok
fizikai jelenség része átfogóbb környezeti folyamatoknak, a környezetünkben felmerülő
problémák legtöbbjének megértésében és megoldásában is kiemelkedő szerepe lehet a
fizikának. Erre tudatosan figyelnünk kell, de valószínű, hogy ebben a gyerekek is
segítik a tanárt.
3.7.1. Világméretű környezeti gondok
Rendkívül komoly problémát jelent elsősorban a magas technológiai fejlettségű
társadalmakban keletkező nagy mennyiségű hulladék és annak biztonságos elhelyezése.
Mind az ipari, mind a háztartási hulladék elhelyezéséről gondoskodni kell. A különböző,
elsősorban a kényelmünket biztosító termékek előállítása közben nem egyszer olyan
anyagok kerülnek ki a környezetbe, melyek ott nem tudnak lebomlani. Szennyeződhet a víz,
a talaj, a levegő. A továbbiakban tekintsük át a következő fontosabb környezeti gondjainkat:
globális felmelegedés, az ózonréteg elvékonyodása, az energia- és nyersanyagforrások
kimerülése. Ez természetesen egyáltalán nem a környezeti problémák felsorolása, csak
azokat a témákat tárgyaljuk (s azok közül sem mindet), amelyekben a fizikának jelentősebb
mondanivalója van.
A világ népességének növekedése
A fizikában a nagy szabadsági fokú, vagy sokrészecske rendszerek leírására kidolgozott módszereket több
tudományágban is alkalmazzák napjainkban. A kémiai és biológiai rendszerek leírása során talán természetes is az ilyen
fizikai ismeretek alkalmazása, de napjainkban már a gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok tudományos
vizsgálatában is egyre többször használják a nagyszabadsági fokú rendszerek elemzése során kialakított fizikai
eljárásokat és gondolkodásmódot.
Az emberiség korunkban tudatosítja magában végérvényesen az élettér, esetünkben a Föld bolygó, véges voltát. Az
eddigi, közel exponenciális népességnövekedés ütemének folytatódása beláthatatlan következményekkel, katasztrófával
járna. Rendkívül komoly gondokat jelent már napjainkban is a népesség élelmezése. Ez nem elsősorban Európát, hanem
az ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokat érinti közvetlenül. Ezekben a régiókban új szemléletmódot, új
családmodellt kell kialakítani, amelyben nem a sok gyermek születése az érték (Gore 1993).
A statisztikák szerint viszont Európa (különösen Magyarország) népessége viszont fogy, így aggályos, hogy mi lesz
Európával.
A témával valószínűleg sokat foglalkoznak a gyerekek földrajz, illetve biológia órákon, így a fizika tanár számára
háttérismeretként szükséges. Közvetlenül, tananyagként a fizika órákon nem kell szerepelnie – hacsak a fizikatanár
külön nem vállalja e téma saját óráin való tanítását - , de más, a fizikatanítás szempontjából is fontos környezeti témák
esetén részismeretként még gyakran előfordulhat.
89