A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

következő évben pedig kérte, hogy a vegytan tanítását is elláthassa. Ekkor létrehozott egy
heti ötórás tantárgyat. Az első félévben a vegytan szerepelt, a másodikban pedig a biológia
és a kórtan különböző ágai és az ezekből levezethető egészségtan. A vegytan tanítása sok
fizikai ismeretet feltételezett, azonban a szükséges ismeretek csak a hetedik és nyolcadik
osztályban kerültek elő. Később tehát még egy fizikai bevezető is került a vegytan elé, a
matematikai apparátus mellőzésével. Vagyis létrejött egy komplex természetismereti
tantárgy. (Németh L. 1985; Németh J. 1985)
Németh László négy könyvbe foglaltan gondolta leírni az ismereteket. A négy könyv a
következő lett volna - Történelem, Természetismeret, Matematika, Nyelvek - , azonban
ezeket sohasem írta meg. A legtöbb a Természetismeretből készült el. Akkori meglátása az
volt, hogy a természettudomány tanítása, tanulása történeti úton tűnik a legésszerűbbnek,
azonban nem a valóságos, hanem egy úgynevezett "tancélra" idealizált történeti szálat
gondolt vezérfonalként. Az egyes tudományágak anyagát ott vonta össze, ahol módszerük,
tárgykörük kibontakozik. A tanítás fő feladatának a rendszerezést tartotta.
A természettudományos tantárgyak tanításához a következő módszertani alapvetéseket
ajánlotta:
1. Tanítsuk a természettudományokat történelmi perspektívában! Elképzelése szerint
mind a fizika, mind a vegytan (kémia), mind az élettan (biológia) történelmi
szemléletmódban tanítható. Így a tanuló nemcsak a végeredményt látja, hanem azt
is, hogy mennyi kérdés és nagyszerű válasz vetődik egymásra, míg ezek az
eredmények megszületnek.
2. Tanítsuk az egyes természettudományos tantárgyakat az egész természetmagyarázat
részeként! Az egyes tantárgyak közt világos összefüggés van. Az alap a fizika, erre
épül a kémia és a biológia.
3. Tanításunk legyen gyakorlati. Magyarázzuk meg azt a technikai hasznot, amit az
egyes felfedezések az emberiségnek jelentettek. Másrészt fejlesszünk ki a
tanulókban bizonyos technikai készségeket. A tanulók saját maguk is végezzenek
kísérleteket, ne csak nézzék azokat!
Németh László elgondolásai és gyakorlata lényegesen nem befolyásolták a magyar
oktatás fejlődését, azonban az integrációra vonatkozó gondolatai és tervei sok szempontból
még ma is korszerűnek tekinthetők, akár napjaink fejlesztési folyamatai során is figyelembe
vehetők.
3.1.3. A 70-es évek kísérletei és megvalósulásuk a 80-as
években
A gyorsuló tudományos fejlődés az egész általános emberi fejlődésre jelentős hatással
van. Az egyes tudományágak tudásrendszerének bővülése és egyre mélyebb feltárása a
tudományok rendszerének további differenciálódását váltja ki. A természettudományos
kutatások közös alapját az atomfizikai, kvantummechanikai, magfizikai és elemirész-fizikai
eredmények szolgáltatják. A természettudományok integrálódási folyamata a
következőkben nyilvánul meg:
1. A közös alap feltárása (az atomok szerkezete).
61