A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

megoldásuk kijavításán dolgozhatnak, értékes gondolkodási folyamatok zajlanak
bennük. Egyrészt szembe kell nézniük azzal, hogy az általuk korábban helyesnek vélt
válasz nem megoldás a problémára. A tényleges hiba megtalálására sokkal nehezebb
algoritmikus módszereket adni, mint egy-egy típusfeladat kiszámítására, hiszen a hibát
nemcsak téves következtetés, számolási hiba okozhatja (ezeknek könnyebb a nyomára
bukkanni). Sokszor kerülünk olyan helyzetbe, hogy a javítási kísérletek során világossá
válik, hogy a gyerek nem sajátította el azt az elméletrendszert, amelynek megerősítését,
begyakorlását a feladat, a probléma megoldásával célul tűztük ki. Ha a gyerekek
megpróbálják kijavítani, elemezni hibás gondolamenetüket, először is világosan meg
kell fogalmazniuk, hogyan gondolkodtak, keresni kell másfajta magyarázatot, elemezni
kell a legalább kétféle megoldási út egyes lépéseit, a gondolkodási út logikai
kapcsolatait, és így tovább. Ha ilyen elemző-vizsgálódó problémamegoldásra
lehetőségük van a gyerekeknek, akkor várható, hogy egyrészt kiderül, hogy saját
elméletük az adott probléma megoldásával kapcsolatban hol szorul korrekcióra,
másrészt annak is világossá kell válnia, hogy milyen korrekcióra van szükség a
célravezető gondolkodási út megtalálása érdekében.
Az előbb elmondottak alapján a konstruktivista pedagógia szempontjából a
tévedések, hibák pedagógiai folyamatban való tudatos kihasználásának azért nagy a
jelentősége, mert hathatós segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyerekek
megfogalmazzák elképzeléseiket, és konkrét problémák elemzése, megvitatása során
hozzásegítsük őket a megértés szempontjából alapvető gondolkodási rendszerük
megváltoztatásához.
8.2.7. A gyermeki elképzelések megfogalmazása
A konstruktivista pedagógia szempontjából alapvető kérdés, hogy sikerül-e
tanítványainknak megfogalmazniuk a tanulandó témával kapcsolatos belső képeiket,
elméleteiket! Ez nem is olyan egyszerű, hiszen az elképzelések megfogalmazása, a
megfelelő nyelvi formák megkeresése, valamint a gyerek és a tanár közötti ilyen típusú
beszélgetések vezetése, a gyerekek válaszainak értelmezése a legtöbbször nehéz feladat.
A belső képek megfogalmazása több okból is nehézséget jelent a gyerekeknek.
Gondot jelent az, hogy a diákok gyakran nem rendelkeznek olyan szókinccsel, amely
megfelelően segíthetné őket abban, hogy a fizika tanulás eredményessége
szempontjából oly fontos elképzeléseiket megfogalmazzák. Egy másik akadály a
megfogalmazás útjában, magában az iskolai működésben rejlik. A "tapasztalt" diák,
mire szervezetten elkezd fizikát tanulni (12-13 évesen), többnyire megtanulja, hogy
olyan gondolatok, elképzelések megfogalmazása, amelyek nyilvánvalóan különböznek
a tankönyvben olvasottaktól, általában nem célravezető, gyakran jár rosszalló
megjegyzésekkel, esetleg rossz osztályzattal. Így az iskoláskor kezdetén valamikor
felhagy azzal, hogy bizonyos dolgokat megkérdezzen. Hiába gondol mást, mint amiről a
többiek beszélgetnek, nem fogalmazza meg kérdéseit, gondolatait, így a folyamatosan
felmerülő kételyek, és problémák megválaszolatlanok maradnak.
Ahhoz, hogy a problémamentes tanulás szempontjából fontos gyermektudományi
elemeket megismerhessük, el kell érnünk, hogy megfogalmazódjanak a gyerekek belső
képei. A gyerekek belső képeinek megfogalmazása előfeltétele a fogalmi váltások
206