A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

ismeretek befogadására. Váljon világossá számukra, hogy a fizika tudása nem azonos
ismeretek egy kiválasztott csokrának visszaadásával, típusfeladatok megoldására
alkalmazható algoritmusok ismeretével, vagy bizonyos kísérletek ismételt elvégzésével.
Értsék meg, hogy a fizika tudása a társadalmi létben realizálódik, akár professzionális,
akár laikus alkalmazókká válnak majd. Az iskolai fizikatanulásnak hozzá kell járulnia
ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon az az elképzelés, hogy a világ fizikai
törvényszerűségei nagy konceptuális rendszerekbe rendezhetők, és ezeket használjuk az
életünk során. Azt is át kell érezniük, hogy mennyire fontosak a társas tanulási
helyzetek, hogy az ilyen szituációkban kialakuló kapcsolatok és lehetőségek mindenki
számára előnyökkel szolgálnak.
Ha a különböző gyermeki elképzelések már felszínre kerültek, akkor tervezhető a
tanítás következő szakasza. Az elsajátítási folyamat eredményessége szempontjából
olyan tanulási környezetet kell biztosítanunk, amely a legtöbb gyerek számára
optimálisan biztosítja az egyéni konstrukciók kívánt alakulását. Azért van különösen
nagy szerepe a tanulás kezdeti szakaszában, a heterogén csoportokban zajló munkának,
mert jó lehetőséget biztosít a belső képek megfogalmazására, az elméletek ütközésére,
és így hatékonyan segíti elő az egyéni tanulási folyamatokat. A kisebb csoportokban
könnyebben birkóznak meg a gyerekek a kommunikációs problémákkal, gyorsabban
begyakorolják a szaknyelv használatát, és elvileg minden gyerek számára lehetővé válik
a tényleges megértés és a megtanulás.
A gyermeki érdeklődés és a differenciálás
A tanítás-tanulási folyamat eredményessége szempontjából nem elhanyagolható az
a kérdés, hogy a résztvevő gyerekeket érdeklik-e a tanítandó tartalmak, valamint ezek
megközelítésének, feldolgozásának módja. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási
folyamatot, vagy annak bizonyos részeit több lehetséges érdeklődési terület felől
közelítsék meg a gyerekek, akár egy adott osztályon belül is. Ehhez természetesen
ismerni kell a gyerekek érdeklődési területeit, jó, ha tanári gyakorlatunk során
felhalmozunk olyan ötleteket, megoldásokat, eljárásokat, amelyek segítségével a
tananyagot a gyerkeket foglalkoztató kérdéseken keresztül tudjuk feldolgozni. Ez nem
jelent feltétlenül a feldolgozás szintjében való különbözőséget, de mindenképpen más
elérési utakat jelöl ki a gyerekcsoportok számára. Nézzük meg az elképzelés lényegét
konkrét példán keresztül.
A fizika egyik hagyományos fejezete az egyszerű gépek. Ez a rész a fizika iránt egyébként érdeklődő gyerekek számára
feldolgozható a hagyományos úton. A történelem iránt érdeklődő gyerekek feldolgozhatják a témát úgy, hogy az egyes
történelmi korokban milyen egyszerű gépeket használtak, ezek hogyan könnyítették meg (vagy tették lehetővé) a
munkavégzést. Az ügyesen barkácsoló gyerekek elkészíthetik az egyes típusok modelljét, és ezen keresztül
ismerkedhetnek a működéssel.
Egy másik példa az energetika témaköre. A fizika iránt érdeklődők haladhatnak a hagyományos feldolgozási úton. A
társadalmi-környezeti problémák iránt érdeklődő gyerekek számára az energia fogalmát többek között az energetika
ipar gazdasági-környezeti problémái felől közelíthetjük meg. Elemezhetnek olyan kérdéseket, mint a különböző
erőművek okozta környezeti problémák, az erőműveket kiszolgáló bányák környezetkárosító, vagy munkahelyteremtő
hatásai. Megvizsgálhatják, hogy milyen ráfordítással oldható meg a különböző energiahordozókkal működő erőművek
környezetkímélő üzemeltetése. Elemezhetik, hogy egy-egy területen hosszú- és rövidtávon vajon ugyannak az
energiahordozónak a felhasználása gazdaságos-e. A történelmi érdeklődésű gyerekek számára olyan tanulási helyzetet
kínálhatunk, amelyben a különböző történelmi korok energia-felhasználásának vizsgálata dominál. A tárgyi emlékek,
technikai eszközök leírása alapján elemezhetik, hogy a különböző történelmi korokban milyen volt az energiahordozók
felhasználásának hatásfoka, megvizsgálhatják, hogy az energiahordozók kitermelése milyen környezeti károkat okozott
214