A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

alapján meg is határozza a molnyi mennyiségű anyagban lévő molekulák számát,
amelyet napjainkban inkább Avogadro-állandónak hívnak. Ne felejtsük el azonban,
hogy az atomos felfogás ebben a korban még elég hipotetikus jellegű és a 19-20.
század fordulója táján sokan elutasították, illetve nem tekintették többnek egyszerű
munkahipotézisnél. Teljesen meggyőző bizonyítékként az Einstein által 1905-ben
értelmezett Brown-mozgást és a röntgensugarak kristályokon való elhajlására
vonatkozó 1912-ben végrehajtott Laue-kísérletet lehet tekinteni. A legdöntőbb
bizonyítéknak azonban az a tény tekinthető, hogy az Avogadro-állandót számos
jelenség vizsgálatából, egymástól független módszerekkel is meghatározták (pl. a
Brown-mozgás, elektrolízis, radioaktivitás), amelyek a kísérleti hibák határán belül
ugyanarra az eredményre vezettek. Értéke a jelenleg legpontosabbnak elfogadott
mérések szerint: L = 6,0225 . 10 23 .
11.2.2. Atomos szemlélet a tankönyvekben
Az 50-es évek általános iskolai tantervei és az annak alapján íródott tankönyvek már
tartalmaztak rövid ismertetést az anyag részecsketermészetéről. A halmazállapotváltozás
és a hőtágulás jelenségét már ezzel magyarázták, de ez a szemlélet nem
húzódott végig az egész tananyagon. Az ezt követő, 1963-ban megjelent tanterv
utasítása szerint az elkészült tankönyvek csak az elektromos áram elképzeltetésére adtak
némi anyagszerkezeti magyarázatot. Ezt követően a 70-es évek elején kezdődtek el a
kísérletek a természettudományos nevelés megújítását célozva a Magyar Tudományos
Akadémia támogatásával.
A témával foglalkozó szakemberek a természettudományos műveltség meghatározó
tartalmának a következő négy alapelvet tekintették:
1. Az anyag mozgástörvényei
2. Az anyag struktúrája
3. Az anyag története, evolúciója
4. Az élő anyag speciális jellemzői
Ennek megfelelően több tankönyvsorozat is készült. Az egyik tankönyvsorozat
alkotógárdájának vezetője Halász Tibor volt, a másik Károlyházy Frigyes és Csákány Antalné
nevéhez fűzhető elsősorban, akikről a fizikatanítás történetével foglalkozó fejezetben már
olvashattunk.
Az anyag részecskékből való felépítettsége a 6.osztályos tananyagban jelent meg.
Az oktatott egész fizika tananyag egyik fontos alappillére lett, és napjaink tanterveiben
is az. A részecskeszemlélet egyes hőtani részek értelmezésénél jelenik meg, a hőtágulás,
a halmazállapot-változás, a hővezetés, a hőáramlás tárgyalásánál. Ez a tárgyalásmód
szemléletesebb képet alakít ki a hőmérsékletről, a belső energiáról. Ez a szemlélet a
NAT és a Kerettantervhez írott tankönyvek legtöbbjében fellelhető. Általában külön
leckeként szerepel (Zátonyi – ifj. Zátonyi 1994, Csákányné- Károlyházy 1994). Vannak
azonban olyan, általános iskolások részére írt tankönyvek, amelyeknek szerzői úgy
gondolják, hogy a gyerekek számára már teljesen természetes az anyag részecske
természete.
274