A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

1. Elemezze valamelyik fizika tantervet (NAT, kerettanterv, mintatantervek,
bármilyen helyi tanterv megfelelő része) abból a szempontból, hogy mely pontokon
vették figyelembe a tanterv szerkesztői, illetve mely pontokon hagyták figyelmen
kívül a gyerekek sajátos elképzeléseit.
2. Csoportban dolgozva az e tankönyvben, továbbá más forrásokban megtalálható
tesztfeladatok segítségével állítsanak össze egy rövid tesztet, amellyel valamely
fizikai tudásterületen a gyerekek sajátos elképzeléseit akarják felmérni. Próbálják ki
a tesztet, javítsák a hibákat, a következetlenségeket, s az idejük, energiájuk
megengedte nagyságú mintán végezzék el a vizsgálatot. Egy kis tanulmány
keretében összegezzék az eredményeket.
3. A gyermeki elképzelések kutatása során nagyon gyakran teszteket, „papír-ceruza
feladatokat” használnak, más kutatásokban viszont interjús módszereket. Ez
utóbbiak intenzívebb vizsgálatokra adnak lehetőséget. A fejezet olvasása során
Önben is megfogalmazódhatott néhány további kérdés a gyerekek elképzeléseit
illetően. Sok területen nem ismerjük még a gyerekek gondolkodásának részleteit,
azt, miért éppen úgy oldják meg a feladatokat, ahogyan megoldják. Interjús
módszerrel az ilyen kérdések is vizsgálhatók. Tervezzen meg egy ilyen interjút!
Jelölje ki valamelyik, Önt érdeklő területet, alaposan gondolja át, mit tudunk már
eddig a gyerekek elképzeléseiről azon a területen, s fogalmazza meg e tudás
hiányosságait is. Az interjúban a kiválasztott gyerektől először olyan feladatok
megoldását kérje, amelyekkel kapcsolatban már vannak ismereteink, a
későbbiekben azonban igyekezzen utánajárni a részleteknek. Érdemes a gyerek
aktuális válaszából kiindulni, annak nyomvonalán haladni tovább. Kérdezzünk rá a
miértekre, arra, hogyan gondolt valamit a gyerek egy megfogalmazás során, kérjünk
példákat, rajzoltassunk, stb. Egy-két ötlet:
A gyerekek az összeöntés esetén összeadják a hőmérsékleteket. A részleteket azonban
nem ismerjük. Miért adják össze? Nem lehet, hogy egyszerűen csak „figyelmetlenek”?
Előfordul, hogy egyes gyerekek a megolvadó jeget (tehát a vizet) nehezebbnek
gondolják, mint az eredeti jég. Ha egy pohárban lévő jeget a mérleg egyik
serpenyőjére teszünk, s kiegyensúlyozzuk a mérleget, akkor szerintük az olvadás
közben felbillen a mérleg, s a pohár kerül lejjebb. Ha egy gyereknél ezt tapasztaljuk,
próbáljuk meg kideríteni az okát!
Ha összeöntünk 1 dl 30°C-os és 1 dl 50°C-os vizet, akkor egyes gyerekek szerint
20 C-os vizet kapunk. Járjunk utána, miért gondolkodnak így (lehet előre hipotézisünk
erről, nem írjuk le, ez is egy feladat: tessék hipotézist alkotni, miért gondolkodnak így
egyes gyerekek).
A fénnyel kapcsolatos tanulói elképzelések „papír-ceruza feladatokkal” való
vizsgálata elég szegényes eredményeket ad. Érdemes részletesebben megismerni a
meginterjúvolt gyerek elképzeléseit. A kiinduló feladat lehet a következő: nyilakkal
jelezze a gyerek egy rajzon, hogy miképpen látunk egy virágot, vagy egy fát.
Különösen kicsi gyerekeknél érdemes érdeklődni afelől, hogy miért gondolják úgy,
hogy a testek, ha nem hajtja őket semmi, fokozatosan megállnak. (Miért áll meg a
labda, ha elgurítom a szőnyegen?)
176