A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

hiszen az elektronok mozgását még gyorsító feszültség esetén is egyenletesnek
gondolhatja, s nagyon nehezen értheti meg, hogyan „adhat le” energiát az áram, amikor
az elektronok egyenletes mozgását feltételezve „energialeadás” esetén meg kellene
állniuk.
6.2.3. Az anyagról alkotott gyermeki elképzelések
E téma erősen kötődik a kémia tanulásához is. A gázok jelenségeinek megértése, az
anyag részecskékből való felépítettsége, a molekula és atomszerkezet problémái
tartoznak ide. Itt is kimondhatjuk, mint ahogy már sokszor tapasztaltuk, hogy a
gyerekek határozott fogalmi váltásokon mennek keresztül, amennyiben a tanítás
következetes, s valóban értő módon sajátítják el az anyag szerkezetével kapcsolatos
iskolai tudást.
A gázok természetének megértése a fizika tanulása során fontos kérdésnek látszik.
Mindenek előtt a levegővel való ismerkedés, a levegő fizikai tulajdonságainak
tudományos képek szerinti megkonstruálása tűnik nehéz feladatnak. A gyermeki
szemléletben a levegő azonos a „semmivel”, vagy az „álom”, az „emlékezet”, a
„gondolat” asszociálódik hozzá. A gáz a legtöbb gyermek számára nem más, mint az
„energia-nyeréshez” használt földgáz (PB-gáz, háztartási gáz). Az anyag, még a gáz is a
gyermeki elképzelések szerint kezdetben folytonos. Elképzelhetjük, mennyire hosszú,
rögös utat kell megtenni innen ahhoz, hogy valaki az anyagot a legmodernebb,
kvantummechanikai ihletésű modell keretében képzelje el.
Meg kell tanulnunk, nagyjából kisiskolás korunkban következik ez be, hogy a
levegő egyfajta anyag. A legkisebb gyerekek - mint már volt róla szó - nem anyagi
jellegűnek tekintik, de viszonylag gyorsan eljutnak odáig, hogy számukra is egy
anyagfajta legyen. 11-12 éves korban már így használják a gyerekek a levegő szót (Séré
1985). Piaget kísérletei szerint azonban még ez az anyagként kezelés sem zárja ki
teljesen a levegőnek az álommal, a gondolkodással, a memóriával történő
összekapcsolását (Piaget 1972, 93. o.). A 11-12 évesek többsége azonban már „jól”
magyarázza, hogy mi van az üres tartályban. Még ekkor is előfordul azonban (Séré
1985, 107. o.), és saját vizsgálatainkban még 15 éves korban sem elhanyagolható
mértékben tapasztaltuk, hogy gyerekek nem tudják, mi van a leeresztett
kerékpárgumiban.
Sok tapasztalatot szerezhetnek a gyerekek a levegő anyagként való
értelmezhetőségével kapcsolatban, ilyenek a légzéssel, a széllel kapcsolatos
tapasztalatok. A szélhez kapcsolódó gyermeki elképzeléseknek ugyanakkor érdekes
sajátossága lehet, hogy a szelet egyes gyerekek élőnek tekintik, hiszen számukra
magától mozog. A levegőnek a semmivel, vagy elmefolyamatokkal való azonosítása,
illetve a szél élőnek tekintése miatt a levegő fogalmának kialakítása egyáltalán nem
könnyű feladat.
A fejlődés kezdeti stádiumaiban a gyerekek többsége számára a gázoknak nincs
tömegük, s így a levegőnek sincs (Leboutet-Barrell 1976). Az anyag mennyisége a
gyermekben a már korábban bemutatott, extenzív leírást lehetővé tevő, differenciálatlan
fogalomegyütteshez kapcsolódik, s így a térfogattal is azonosulhat. A több vagy
kevesebb gáz a gyermek számára a nagyobb vagy kisebb térfogatot jelentheti, s ezért
166