A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

stílusú és minőségű, fizikatankönyv jelent meg. Jó néhány év kell, amíg ezek közül a szabad
verseny alapján kiszűrődnek majd azok, amelyek használhatók lesznek.
Eddig csak a gimnáziumi fizikatanítással foglalkoztunk. A gimnázium mellett 1868-ban
létrejött a polgári iskola a 10-14 éves tanulók számára. Ebben az iskolatípusban a fizika
önálló tantárgyként szerepelt. A tantervek azonban labilisak voltak, mert a polgári iskola
nem találta a helyét a gimnázium és a népiskola között.
A polgári iskolai fizikatanítás célja az volt, hogy megtanítsa a tanulókat a helyes
látásmódra és gondolkodásra. Az 1927-es tanterv pedig már a tanulói kísérletezés
bevezetését szorgalmazta. 1950-ben megszűntek a polgári iskolák.
A mai értelemben vett általános iskola előzménye a népiskola volt. Az uralkodó 1844.
június 1-én írta alá a népiskolák újjászervezéséről szóló rendeletet. 1851-ben visszaállították
a népiskolai szakképzést. 1868. június 23-án Eötvös József nyújtotta be a képviselőháznak a
népoktatási törvény tervezetét. A kiadott népiskolai tanterv - a népiskola 6 osztályos iskolát
jelentett - a többtanítós osztályokban az V. és VI. osztályba, az egytanítós iskolákban a VI.
osztályba helyezi a fizika tanítását. Mivel a tanulók egészen kis töredéke végezte el az V. és
a VI. osztályt, ez azt jelentette, hogy csak kevesen tanultak fizikát.
Az 1905-ös tanterv a VI. osztályban természettan és vegytan tanítását vezette be heti 2
órában.
Az 1913-as fővárosi tanterv utasítása a következő kísérlettípusokat sorolja fel:
1. Alapkísérlet, melyből a tanítás kiindul.
2. Kutatókísérlet, amellyel a tünemény körülményeit vizsgálják.
3. Igazolókísérlet, amely a megállapított törvényt igazolja.
Az 1941. évi tanterv (Az 1940. évi XX. törvénycikk 8 osztályossá teszi a népiskolát) a
városi iskolákban VII. és VIII. osztályban, a falusi iskolákban VI. VII. és VIII. osztályban
természeti, gazdasági és egészségügyi ismeretek cím alatt adott minimális fizikai
ismereteket.
2.4. Az általános iskolai fizikatanítás
A mai szóhasználattal általános iskolának nevezett 8 osztályos iskola 1946-ban jött létre
a 6-14 éves gyermekek nevelésére. A cél az egységes, alapvető műveltség megadása volt.
Ebben a műveltségben jelentős szerepet kaptak a természettudományi tantárgyak, így a
fizika is. A fizikának külön kitüntető szerepe volt, mert ettől várták a világnézeti nevelés és
a műszaki-gyakorlati életre való nevelés megalapozását. Ekkor a 7. osztályban heti 3 órában
volt fizika. Igényes kísérleti fizikatanítást kívánt, de az anyag túlméretezett volt, ezért
módosítani kellett a tervet.
Az 1950-es tanterv javító szándékkal felemeli a fizika órák számát. Ez eddig heti 3 óra
a 7. osztályban, mellette a 8. osztályban is volt még 2 óra. Az óraszám emelésével együtt
növekedtek a feladatok is. A 8. osztály anyagában helyet kapott a modern fizika fejezeteiből
is néhány rész: elektromos áram gázokban, vákuumban, elektromágneses rezgések és
hullámok és az atomfizika elemi ismeretei. A taneszközökkel hiányosan felszerelt iskolákat
a minisztérium az univerzális felépítésű Csekő-féle ládákkal látta el.
Csekő Árpád (1902-1993) a kísérleti eszközök építésével és tervezésével legalább olyan kiemelkedő pedagógusa volt az
általános iskolai fizikatanításnak, mint Jedlik Ányos és Vermes Miklós a gimnáziumi fizikatanításnak. Apponyi-
49