A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

kollégistaként végzett. Első igazi munkahelye a jászberényi Tanítóképző. Amikor 1938-ban a pápai Tanítóképző
igazgatójává nevezték ki, tízezernél több eszközből álló, saját fejlesztésű szertárat hagyott utódjára.
1949-től a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, 1957-től a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított. 1963-ban került az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizika Tanszékének módszertani csoportjába. Éveken át vezette a
demonstrációs laboratóriumot, segítette a tanszék fiatal oktatóit. Nyugdíjasként az Országos Pedagógiai Könyvtár és
Múzeum szaktanácsadójaként dolgozott, neki köszönhető, hogy a tanszék régi eszközeit, Eötvös Loránd kísérleteit
összegyűjtötte és részben a Természettudományi, részben a Pedagógiai Múzeumban elhelyezte. Megjelent a hosszú
ideig egyetlen kísérleti gyűjtemény, a Csada-Csekő-Jeges-Öveges: Fizikai kísérletek és eszközök című könyv.
Az általános iskolai fizikatanításban mérföldkövet jelentett Öveges József (1895-1979)
megjelenése. Az általa írt tankönyvek: Kis fizika az általános iskolások számára (1946), az
Élő fizika (1952), Játékos fizikai kísérletek (1953), Kis fizika I. (1953), Kis fizika II. (1954)
stb., utat mutatnak a kísérleti fizika tanításában. A Kísérleti fizika I. és II. könyvet a
Nemzeti Tankönyvkiadó 1995-ben újra megjelentette.
Öveges József maga volt a tökéletes tanár. Pákán született, apja tanító volt. 1912-ben került Győrbe, a piarista rendbe.
1915-19 között a Budapesti Tudományegyetemen végzett matematika-fizika szakos tanárként. 1948-ig különböző
piarista gimnáziumokban tanított. Legfontosabbak voltak közülük az 1930-40 között Tatán eltöltött évek. 1948-55-ig a
Budapesti Pedagógiai Főiskola Fizika tanszékének a vezetője. 1955. február 6-án a Minisztertanács 1017/1955.
határozata szüntette meg a Főiskolát. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Kara ennek az 1955-ben megszűnt Budapesti
Pedagógiai Főiskolának az utóda, 1975-ben még mint az Egri Tanárképző Főiskola Kara, de 1983-óta az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara.
A Pedagógiai Főiskola megszűnésével nyugdíjba vonul és csak a fizikatanításnak él. További könyvei, rádiós műsorai
és főként televíziós filmjei, mind a fizikatanítás alapdokumentumai. 256 rádiós adása mellett volt 135 televíziós adása
is. A kilenc részből álló, Legkedvesebb kísérleteim sorozatban megjelent TV filmjei bemutatják, hogy kísérletekkel
hogyan építhető fel, hogyan valósítható meg egy-egy fizikaóra.
Az Öveges-féle könyvek és a Csekő-féle kísérleti eszközök segítettek abban, hogy az
általános iskolai fizikatanítás fejlődésnek indult. Az 1950. évi 21. törvényerejű rendelet
mondja ki, hogy az általános iskolai szakos tanárokat pedagógiai főiskolákon kell képezni.
1952-ben megalakult a Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet. A tantervi célkitűzések
azonban megvalósíthatatlannak bizonyultak. A maximális terv (nemcsak fizikából) a
tanulók túlterheléséhez vezetett. Ellenreakcióként a tananyagot többször is csökkentették.
Az 1958-as tanterv meghagyta a tananyagcsökkentő rendelkezéseket. Mivel az általános
iskola célja a továbbtanulás volt, így nem zárta le a tanulandó anyagot, hanem a
középiskolákra készített fel. Csiszolta a tanított fizikai fogalmak (fajsúly, sebesség, nyomás,
stb.) tartalmát, követelményszinteket (ismeret, jártasság) állapított meg.
Határozottan igényelte a tanulói kísérletezést, bevezette a fizikai számításos
feladatmegoldást. A fizika tanítása a 7. osztályban heti 3, a 8. osztályban heti 2 óra volt. Az
1962-ben életbe lépett általános iskolai reformtanterv tovább emelte a fizikaórák számát.
Ekkor már a 6., 7. és a 8. osztályban is heti 2 órás tantárgy lett a fizika.
Az MSZMP Központi Bizottsága 1972-es oktatáspolitikai határozata – míg a mai
megítélések szerint is – bizonyos mértékig kitörési kísérletként értelmezhető. s áttételesen
segítette a fizikaoktatás fejlődését is. Az általános iskolai természettudományos oktatás
céljaként, az általános természettörvények felismerésének útját végigjárva, a tanulókban az
önálló, továbbfejlesztésre alkalmas természettudományos világkép kialakítását tűzte ki
célul. Ezek érdekében az 1-5. osztályban egységes természetismeret tantárgyat iktatott az
óratervbe. A 6, 7. és 8. osztályban önálló tantárgy lett a fizika mellett a biológia, a földrajz
és a kémia. A fizika mindhárom osztályban heti 2 órás tantárgy lett. Vállalta a fizika, hogy
egyes fogalmak előkészítésével, elősegíti a biológia és a kémia tanítását. Előre hozta az
energia témaköréből a hőközlést és a hőmérsékletet, hogy ezzel segítse a biológiában az
50