A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Csak részben vannak eszközeink mindezeknek a jellemzőknek a mérésére,
vizsgálatára. A gyerekek különböző teljesítményeiben komplex módon jelennek meg a
különböző tényezők, hatásuk nehezen, vagy egyáltalán nem elhatárolható. Ezért
alapvető jelentőségük van az olyan tanulási környezeteknek, amelyek tematikailag és a
tanulási lehetőségeket tekintve gazdagok, sokrétűek; automatikusan biztosítanak
lehetőségeket a különböző igények kielégítésére (vagyis nem pontos programozásban
nyújtunk tevékenységi lehetőségeket az egyes gyerekeknek, hanem tág tere nyílik a
választásnak és csoporton belüli különböző feladatvégzésnek).
Mindebből az következik, hogy a tudás minőségét komplex módon meghatározó
jellemzők fejlesztéséhez gazdag, sokrétű, elsősorban kooperatív tanulási környezeteket
kell biztosítani. Így ugyanis az egyes tanulók teljesen egyéni, sajátos tudásrendszereihez
igazodhat az, amit a tanulási folyamatban ténylegesen csinálnak.
Eddig általában beszéltünk a tudásrendszerekről (természetesen közben elsősorban
fizikai tudásterületekre gondoltunk). Van azonban egy speciális, de talán a többinél
jelentősebbnek nevezhető tudásterületünk, ez a kognitív folyamatokról alkotott
tudásunk, vagyis a metakogníciónk. A gondolkodásról, problémamegoldásról,
tanulásról, kommunikációról alkotott, és megismerési folyamataikat jelentősen
befolyásoló tudásunkról van szó. Természetesen ezen a területen is nagy különbségek
alakulhatnak ki a gyerekek között.
A metakognitív tudás fejlődése és részben ebből következően a fizikatanítás sikere
szempontjából alapvető a tanulás kezdeti szakasza. Ezt a szakaszt úgy kell megtervezni,
hogy a fizikatanítás legfontosabb fejezeteivel kapcsolatos gyermeki elképzelések
megfogalmazódhassanak, és megindulhassanak azok a konstrukciós folyamatok,
amelyek eredményeképpen a gyermektudomány egyes elemei átalakulnak, és
megkezdődik a tudományos elméletek alapjainak kialakulása. E folyamatnak nemcsak
az lesz az eredménye, hogy a tanulók helyesen fogják értelmezni és magyarázni a fizikai
jelenségeket, de az is, hogy olyan tanulási stratégiát alakítanak ki, amelynek
segítségével később is képesek lesznek új ismeretek feldolgozására, jelenségek
értelmezésére. Megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy ez utóbbi tudásuk talán
mindennél fontosabb.
Melyek szerintünk a fizikatanítás szempontjából fontos tanulási stratégia elemei?
Fontos, hogy a diákok bátran vállalják saját véleményüket, érveljenek mellette.
Legalább ilyen fontos, hogy ugyanakkor képesek legyenek a másik véleményének
tiszteletben tartására, és más érvelése alapján az övéktől esetenként különböző gondolati
rendszer megkonstruálására. A tanulás során érezzék át, hogy a megértés, a problémák
megoldása érdekében hasznos a gondolati rendszerek megalkotása. Az eredményes
tanulás érdekében értsék meg, hogy a különböző elméleteik minél pontosabb
megfogalmazása fontos, törekedjenek elképzeléseik lehető legpontosabb
megfogalmazására, a belső összefüggések feltárására. Gondolkodjanak logikusan,
törekedjenek arra, hogy egy gondolati rendszeren belül minél pontosabban, és
tisztábban érveljenek. Az empíria szolgáltatta információkat kezeljék tisztelettel,
ugyanakkor legyenek tudatában annak is, hogy más gondolkodási rendszerek ugyanarra
a tényre más-más magyarázatot is adhatnak, s a gondolkodási rendszerek lényeges
különbsége magát az észlelést is megváltoztathatja. Legyenek kritikusak a maguk és a
mások elképzeléseivel, állításaival szemben, és ugyanakkor nyitottak az újszerű
213