A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Figyeljük meg a korábban már hivatkozás nélkül idézett tankönyv szövegét:
Amikor felkapcsolod a villanyt, az áram a villanykörtébe jut, és világít [sic!]. De
honnan érkezik az áram? Nézzük meg a vezeték másik végét is!
A fejlődés további állomásain a gyermek már valódi áramkört képzel el, amelyben
a töltések körbe-körbe áramlanak. Jellegzetessége azonban e modelleknek, legalábbis
még egy darabig, hogy nem tartalmazzák a töltésmegmaradást. A forrás-fogyasztó
modell még mindig hat, az elektromosság keletkezik (az elemben) és elnyelődik,
elfogyasztódik (a fogyasztóban). A sorba kapcsolt izzók közül az egyik jobban világít a
gyermek szerint, mint a másik, pedig jól tudja, hogy abszolút egyforma
tulajdonságokkal rendelkeznek. Amelyiket előbb éri el az áram, az jobban világít, mint
a másik, hiszen „az utóbbinak már nem jut annyi áram, mint az elsőnek”. Kissé
módosulhat ez a kép, ugyanis a jó fizikatanár gondosan megmutatja a gyerekeknek
(vagy elvégezteti velük a kísérletet, amelyben kénytelen a tanuló azt tapasztalni), hogy
az izzók egyformán világítanak, s ez elindíthat némi változást a megfelelő
tudásrendszerben. Ahogyan azonban azt a konstruktivista pedagógia megjósolja, a
váltás egyáltalán nem könnyű. Egyrészt a gyerekek egy része váltig állíthatja, hogy
szerinte a második izzó gyengébben világít (s valljuk be, lehet, hogy tényleg nem
teljesen egyformák az izzók). Mondhatja azt is a tanuló, hogy olyan kicsi a különbség,
hogy nem lehet észrevenni, de van. Módosíthatja is kissé az elképzelését: az izzók
egyformán világítanak, a rajtuk áthaladó áram erőssége megegyezik, de utána „legyöngül”
az áram, s pl. a telepen már kisebb áram folyik át. Újabb példa arra, hogyan
építenek be a gyerekek új tapasztalatokat a meglévő, a tudományossal szöges
ellentétben álló (a töltésmegmaradást el nem fogadó) képeik keretei közé. Az 5. ábrán
bemutatunk olyan feladatokat, amelyekkel e gyermeki elképzelések jelenléte jól vizsgálható.
6-5.ábra Egy feladat, amelynek segítségével diagnosztizálható, hogy birtokolja-e már a tanuló a
töltésmegmaradás elvét
A két izzó ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik. Ebben az áramkörben szerinted fényesebben világít
valamelyik? Ha igen, melyik?
Szerinted hogyan viszonyul egymáshoz az 1., 2. és 3. helyeken a vezetékekben folyó áram erőssége? (Csak a
kisebb, nagyobb, egyenlő relációkat jelöld!)
Látható, hogy a töltésmegmaradás is egy fontos fogalmi váltás a gyermeki
gondolkodás fejlődésében. Shipstone (1985) vizsgálatai azt mutatták, hogy a 17 éves
angol gyerekeknek is több mint a harmada birtokol nem konzerváló modellt.
162