A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Ismerjük a 12. évfolyamosok eredményeit is fizikából. A magyar tanulók 24 ország
között a 19. helyet érték el, eredményük szignifikánsan gyengébb, mint a nemzetközi átlag
(Gecső 1 998, 302. o.).
Legutóbb az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development)
országok körében végzett PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés
nyújtott összehasonlítási lehetőséget a magyar természettudományos nevelés
eredményességével kapcsolatban. A felmérés szervezéséről könyvünk írásakor már ismertek
a tények (Vári és mts., 2001). Az OECD honlapjáról (http://www.oecd.org) már bizonyos
részeredményeket is ismerhetünk. 15 éves tanulóink teljesítménye nem tért el szignifikánsan
az átlagtól, ami korábbi nemzetközi összehasonlító vizsgálatokban (beleértve az 1995-ös
TIMSS vizsgálatot is) elért eredményeinkhez képest további romlást jelent.
Azt kell mondanunk tehát, hogy ma már nem tekinthetjük a hazai természettudományos
nevelést, s azon belül a fizikaoktatást sem kiemelkedőnek. Bár az általános iskolások még
viszonylag előkelő helyen szerepeltek, a középfokú képzést éppen elhagyókra ez már nem
érvényes, s különösen a változások tendenciája aggasztó.
1.1.3. A fizika tanulásának problémái a gyerekek felől közelítve
Ebben a könyvben egy külön fejezetben taglaljuk a gyermeki elképzelések világát, ott
majd bemutatjuk, hogy az egyes fizikai területekkel kapcsolatban a sajátosan szerveződő
gyermeki világlátás milyen izgalmas jelenségeket produkál. Ebben a részfejezetben inkább a
problémákról lesz szó, s azokat is igyekszünk kategorizálni.
A gyerekek előzetes tudásának figyelmen kívül hagyásából eredő problémák. A
fizikatanítás során valószínűleg akkor követjük el a legkomolyabb hibákat, amikor nem
vesszük figyelembe a gyerekek előzetes elképzeléseit egy-egy téma tanítása során. A
konstruktivista pedagógiát bemutató fejezetben majd részletesen elemezzük, miért játszik
kritikus szerepet a tanulásban az előzetes tudás. Most nézzünk néhány példát arra, milyen
következményekkel jár ennek figyelmen kívül hagyása.
A mechanika, s ott is az alaptörvények megtanulását maguk a fizika tanárok is nehéz
feladatnak tartják. Sokan úgy vélik, hogy a Newton törvények túlságosan elvontak, még a
15-16 éves tanulók számára is nehezen érthetők. Valószínűleg nem erről van szó. A
későbbiekben még részletesebben bemutatjuk, hogy a mechanika tanulásának nehézségeivel
kapcsolatban komolyan számolnunk kell azzal az előzetes tudással, amivel a gyerekek már
rendelkeznek. Ez pedig lényegében megegyezik az arisztotelészi mozgásképpel, amely
egészen másképpen értelmezi a testek mozgását, a mozgás okait, a változásokat.
„Egyszerűen” arról van szó, hogy amikor mi át akarjuk adni a gyerekeknek Newton
elgondolásait a mozgásokkal kapcsolatban, akkor ez összeütközik a gyerekek előzetes
elképzeléseivel, s mivel ez számukra nem válik tudatossá (sajnos a legtöbb tanár számára
sem), ezért képtelenek feldolgozni a konfliktust.
Hasonló problémákkal kell számolni az elektromosságtan tanulása során is. Vagy már a
tanítás előtt, vagy a tanítás hatására a gyerekek felépítenek magukban egy modellt az
elektromos jelenségekkel kapcsolatban. Ennek lényege egy mechanisztikus kép az
elektronoknak a vezetékben, mint egy csőben történő mozgásával kapcsolatban. Az
elektromos jelenségek oka ez a töltésvándorlás lesz a gyermeki elképzelések szerint, s ennek
16