A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Tekintsünk át a következőkben a többféle nevelési program közül néhányat!
Fizikai és általános kémiai ismereteket ötvöz egybe az 1976-ban megjelent Bevezetés a
fizikába (Introductory Physical Science) című, hazai iskolarendszerünkbe belehelyezve
általános iskolai ismereteket tartalmazó tankönyv (Haber-Schaim és mts. 1976). A
tudományos ismeretek közvetítésén kívül célul tűzik ki a szerzők, hogy segítsenek a
gyerekeknek a természet törvényszerűségeinek megismerésében, az ahhoz tartozó
laboratóriumi mérésekben való jártasság kialakításában és fontos feladatnak tekintik a
természettudományos témákkal kapcsolatos kommunikációs készség kialakítását,
grafikonok, hisztorgrammok készítését és kiértékelését. A hozzá tartozó tanári
segédkönyvben részletes óraleírások, kérdések, problémák találhatók, majd a válaszok
ezekre, továbbá a téma feldolgozásakor elvégezhető mérések és azok várható eredményei
találhatók.
A tankönyv tartalmának felosztása:
Bevezetés
Térfogat és tömeg
Jellegzetességek és tulajdonságok (pl. olvadáspont és forráspont, illetve ezek mérése)
Oldhatóság
Az anyagok szétválasztása (frakcionált desztilláció, oldatból való kikristályosítás, papírkromatográfia)
Vegyületek (víz elektrolízise, víz szintézise, cink-klorid szintézise, állandó súlyviszonyok törvénye)
Elemek (lángfestés, spektrumok elemzése, radioaktív elemek)
Az anyag atomos szerkezete (fekete doboz, relatív atomtömegek és molekulatömegek)
Molekuláris mozgás (diffúzió, gáz térfogata és nyomása, gázok összenyomhatósága, hőmérséklet és mozgás, gáz-,
folyadék- és szilárd halmazállapotú anyagok hőtágulása, kristálynövesztés)
Molekulák és atomok mérete és tömege
1983-ban jelent meg Uri Haber-Schaim az energiával foglalkozó tankönyve, amelynek
címe Bevezetés a fizikába: az energia (Energy a sequel to IPS (Introductory Physical
Science)), mely az energia megjelenési formáit, az energiaátalakulásokat tárgyalja a fizika
és a kémia számos területéről véve a példákat, rendkívül sok, érdekes kísérlettel. A könyv a
következő témákat tartalmazza:
Elektromos energia - elektrolízis, galvánelemek
Hő (az elektromos áram hőhatása, mi a hő? - motorok, "motorok hőkapacitása")
Potenciális energia (gravitációs, az atomokban rejlő potenciális energia, reakcióhő)
Mozgási energia, gázok kinetikus modellje
Energia-megmaradás, az erőművek hatásfoka
Sugárzási energia és felhasználása (erőművek, növények)
Nukleáris energia
Az Amerikai Tudományfejlesztő Társaság 1985-ben indított el egy nagyszabású
kutatási programot, amelynek a "Project 2061" nevet adta (a Halley üstökös ekkor lesz újra
76 év távollét után ismét Földközelben), s amely az amerikai tudományos oktatás
megújítását tűzte ki célul. A programot legalább 10 évre tervezték, első szakasza 1989-ben
zárult le. A kutatás öt területen folyik: biológia-egészségügy, matematika, fizikainformáció-műszaki
tudományok, társadalomtudományok, technika. A
természettudományok oktatására alapvetően új megközelítéseket dolgoztak ki. Olyan
kérdéseket is felvetettek és vizsgáltak, mint az, hogy hogyan épüljön fel egy tanítási nap,
vagy hogy mivel helyettesíthetők a tankönyvek. Kiadtak egy összefoglalót is arról, hogy mit
kell tudniuk az érettségiző diákoknak a különböző természettudományos tárgyakból. Ez az
írás akár még a hazai helyi tantervek számára is útmutató lehetne (Beardsley 1992).
Ebben az elképzelésben a tankönyvprobléma megoldását egy számítógép-hálózat
jelentené. (Hazánkban a Sulinet program töltheti be ezt a szerepet.) Ezen keresztül a
különböző helyen lakó diákok is összehasonlíthatnák egymás kísérleti adatait.
66