A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

értelmezik a tanári magyarázatot, vannak, akik úgy, ahogyan azt a tanár szeretné, de
bizony olyanok is akadnak, akikben nem a megfelelő értelmezések születnek.
A konstruktivista szemléletű magyarázat erre a jelenségre az, hogy azok a
gyerekek, akiknek elméletei nem felelnek meg a tanár által feltételezett elméleti
háttérnek, képtelenek a mégoly szakszerű magyarázatot megfelelően értelmezni, így az
ő eredményeik a következő órákon valószínűleg gyengék lesznek. Ha vannak olyan
tanulók, akik gyakran kerülnek ebbe a csoportba, akkor őket akár véglegesen el is
veszíthetjük a fizika érdemi megtanulása szempontjából. Számukra nem marad más
megoldás, mint a tananyag bemagolása, és az algoritmusok alkalmazásával könnyen
megoldható feladatok gyakorlása. Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek nem lesznek
képesek a tanult ismeretek alkalmazására, s az iskolai hatások elmúlásával, a kemény
munkával kiépített, ténylegesen azonban soha meg nem értett ismeret-elemek egyre
halványulnak, majd véglegesen eltűnnek.
A konstruktivista szemléletű tanításban a tanári előadás fontos, és általában mással
nem helyettesíthető akkor, amikor egy tanuló közösségben megfelelő előkészítés után
elérkezett az idő egy új paradigma megkonstruálására. Ilyenkor többnyire a tanár
feladata az új elmélet bevezetésének indoklása és megfogalmazása is. Ha a tanári
magyarázat, vagy előadás olyankor hangzik el, amikor a gyerekek többsége már nem
elégedett a korábbi elképzelésein alapuló értelmezésekkel, akkor a magyarázat jól
hasznosul. A gyerekek többsége képes megfelelően értelmezni a tanár által
elmondottakat, s így lényegesen jobb az esély arra, hogy a tanulás tartós marad.
Tanári magyarázat módszerével célravezető megismertetni a gyerekeket az anyag golyómodelljével. Ez a viszonylag
egyszerű és szemléletes modell a tanári magyarázat során értelmezést kap, és a tanulás következő szakaszában a diákok
jól megválasztott, érdekes jelenségek magyarázatára alkalmazhatják a modellt. Így az anyag részecskékből való
felépítettségének képe a kisdiákokban kialakulhat, illetve ha már birtokolták ezt az elképzelést, akkor megerősödik.
Kiselőadás
A kiselőadást tarthatja egy, vagy két-három diák is. A kiselőadások témájának
kiválasztásánál célszerű tekintettel lenni a gyerekek érdeklődésére, hiszen olyan
témában várható beszámoló, amellyel a diákok szívesen foglalkoznak.
A diákok által megtartott kiselőadást a tanárnak mindig elő kell készítenie,
segítenie kell a diákot abban, hogyan rendszerezze mondanivalóját, hogyan teheti
érdekessé, követhetővé mondanivalóját a többiek számára. Miután a kiselőadás
viszonylag zárt egység, a téma megválasztása, az előadás érthetősége, és a kivitelezés
színvonala egyaránt figyelembe veendő. Konkrét esetekben szerepe fontos lehet, mert
lehetőséget nyújt a gyerekek számára egy közösség előtti szereplés kipróbálásához,
valamint a felkészülés során olyan gondolkodási folyamatokat indukál, amelyek végül
is a tananyag megértéséhez vezetnek. Ha ugyanis érthetően akarom elmondani a
kiselőadást, akkor nekem is meg kell a tartalmát értenem! A kiselőadás értékelésénél a
legjobb értékelő maga az osztály: értik, vagy nem, érdekes-e vagy nem - azonnal látszik,
és maga az előadó is érzékeli. Nem elhanyagolható szempont a kiselőadások
szervezésénél, hogy témájukkal gazdagodik a tananyag feldolgozása.
Fontos, hogy a kiselőadás időtartama ne legyen túl hosszú. Az időtartamot előre
közölni kell a vállalkozókkal, és a felkészítésnél ügyelni kell arra, hogy azt be is tudják
tartani. Ha egy tanulócsoport munkáját alaposan átgondoljuk, lehetővé válik, hogy egy
tanév során minden gyerek kapjon lehetőséget rövidebb kiselőadás tartására. A témák
218