A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

felkészüléshez. Maga a pedagógus többféle szerepet is vállalhat: lehet az egyik szereplő,
teljesen kívül helyezheti magát, s egyáltalán nem szól bele a játékba, vállalhat egyfajta
óvatosan irányító szerepet, és így tovább.
A szituációs játékot a tanórán kívüli programokban, környezetvédelmi kérdések
megvitatásakor már eléggé elterjedten használják. Rendkívül eredményes lehet azonban
ez a módszer a fizikatanítás során is, ha a megfelelő szituációt kiválasztva alkalmazzuk.
A szituációs játék témáját úgy válasszuk meg, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését.
Érdekes lehet például egy olyan játék, amelyben azt a gondolatot járjuk körül, hogy egy
adott település energia-ellátásának megoldására milyen forrásokat alkalmazzanak. Egy
ilyen helyzetben meg lehet adni olyan képzeletbeli (de akár valós) paramétereket, mint
az adott településen az évi napsütéses órák száma, és eloszlása, a szeles és szélcsendes
napok viszonya, a közeli folyó vízhozama, és más alternatív energiaforrások adatai. Az
egyes csoportok egy-egy energiahordozó szélesebb körű alkalmazása mellett érvelnek,
de megjelenhetnek a környezetvédők képviselői, a helyi önkormányzat gazdasági
szakemberei, külföldi befektetők, és így tovább. A játékra való felkészülés során olyan
adatokat kell beszerezni (vagy a megadott adatok alapján kiszámítani), hogy mennyi a
település energia igénye, mennyivel fog ez emelkedni a következő néhány éves
időszakban, milyen adottságok mely energiahordozó részleges, vagy kizárólagos
alkalmazását indokolják, mennyire gazdaságos egyik, vagy másik alternatív
energiahordozó alkalmazása, és így tovább.
E tevékenység természetesen számos olyan mozzanatot tartalmaz, amelyek nem
feltétlenül szerepelnek egy hagyományos fizika órán. Azonban ha azt szeretnénk, hogy
diákjaink olyan tudást szerezzenek az iskolában, amelyet majd állampolgárként is
hasznosítani tudnak, akkor fontos, hogy fizikai ismerteiket életközeli szituációkban is
alkalmazzák. Ne csak maguk készítsenek számításokat, de azt is maguk döntsék el,
hogy milyen számításokat kell elvégezniük. Gondoljuk csak el, hogy a tanult ismeretek
hasznosságának megértésén túl, mennyire hozzájárul magához a megértéshez és
elsajátításhoz az, ha a gyerekek nemcsak megoldanak, de készítenek is feladatokat!
Ilyenkor a gyermeki tudásrendszerek legmélyebb régiói kerülnek mozgósításra.
Természetesen választhatunk olyan szituációt is, amelynek témája még az előbbinél
is szorosabban kötődik a fizikához. A fizika történetét tanulmányozva számos olyan
helyzetet ismerhetünk meg, amelyek alkalmasak szituációs játék szervezésére.
Projekt
A projekt (Hortobágyi, 1991) középpontjában egy probléma áll, amely lehetőleg a
diákok életéhez, élményeihez kapcsolódódik. A projekt középpontjában álló témát a
lehető legtöbb oldalról járjuk körül, így különböző műveltségi területek
együttműködését igényli. Gyakran valóságos élettevékenységek rendezik az
ismereteket, és a projektet mindig valamilyen produktum létrehozásával fejezzük be.
A projekt rendkívül gondos szervezést igényel, néha csak néhány órás
tevékenységet takar, ám legtöbbször hosszabb ideig, akár egy teljes tanéven át is eltart.
A résztvevők lehetnek egy osztály, vagy egy évfolyam tanulói, de az is gyakori, hogy az
egész iskola diákjai részt vesznek ugyanannak a témának a feldolgozásában.
A projektmunka akkor a leghatásosabb, ha a gyerekeket már a tervezési szakasz
munkálataiba is bevonjuk, ilyenkor a feladatok kialakításában, tervezésében is részt
229