A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

5. Csoportmunkában gyűjtsenek össze minél több olyan metakognitív jellegű tudást,
amelyek a fizikatanításban is fontos szerepet játszhatnának. Adjanak példát minden
esetben, hogyan, milyen jellegű feladatokkal képzelnék el e metakognitív ismeretek
tanítását. Pl. gondoljanak arra, hogy a problémamegoldással kapcsolatos tudás
fejlesztésére a sikeresen problémákat megoldó gyerekekkel elmondatjuk, hogyan
gondolkodtak, megbeszéljük a csoporttal ennek fontosabb pontjait, s megpróbálunk
bizonyos „szabályokat” megfogalmazni.
6. Csoportmunka keretében modellezzék, hogyan oldana meg egy fizikai problémát
egy szakértő és egy kezdő.
7. Képzeljen el egy konkrét tanítási szituációt, valamilyen fizikai téma tanításának a
kezdetét. Próbálja meg leírni, milyen egymástól lényegesen eltérő előzetes
elképzeléseik lehetnek a gyerekeknek az adott témában. Képzelje el, hogy a tanár
nem vesz tudomást e különbségekről. Kísérelje meg modellezni, milyen
következményei lehetnek egyes gyerekek gondolkodásában, tanulásában ennek a
helyzetnek. Konkrétan válasszon fizikai témát, s konkrétan mondja meg, milyen
elképzelésekkel rendelkezhetnek a gyerekek. Segíthet a gyermektudományról szóló
fejezet.
8. Válasszon ki egy feladatgyűjteményből egy nem túlságosan nehéz feladatot. Saját
környezetében keressen olyan tanulót, aki megfelelő életkorú, s oldassa meg vele. A
megoldás után mondassa el részletesen a gyerekkel, hogyan gondolkodott. Legyen
türelmes, a gyerekek nagyon nehezen fogalmazzák meg saját gondolataikat. Ezután
oldja meg a feladatot Ön is, vagy egy egyetemi, főiskolai társával oldassa meg, s az
utóbbi esetben is részletesen mondassa el a gondolatmenetet. Milyen különbségeket
lát a két megoldás között? Próbálja meg e különbségeket megmagyarázni a
„szakértő – kezdő” különbséggel kapcsolatos ismereteink alapján.
9. Írjon rövid esszét azzal kapcsolatban, hogy saját gondolkodását elemezve mely
pontokon látja a különböző megközelítések szerepét. Fizika tanulmányaihoz kötve
keressen példákat! A fejezet szövegében több is szerepel (az arisztotelészi
mozgáskép alkalmazása hétköznapi szituációkban, a folytonos anyagkép
alkalmazása, ha nincs szükségünk a részecskeképre), de említhetjük még azt is,
hogy miközben pontosan tudjuk, hogy nem a Nap kering a Föld körül, mégsem úgy
gondolunk a Nap látszólagos napi járására, hogy a Föld „elfordul” a Nap alatt. Ha
egyszerű megfontolásokban szerepel ez a tudás, akkor a Nap igenis megkerüli a
Földet.
Felhasznált irodalom
Baillargeon, R. (1993): The Object Concept Revisited: New Directions in the Investigation of
Infants' Physical Knowledge. In: Granrud, C. (Szerk.) Visual Perception and Cognition in
Infancy. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers; Hillsdale, Hove, London. 265-315.
Cohen, L. B. és Oakes, L. M. (1993): How infants perceive a simple causal event.
Developmental Psychology, 29. 421-433.
Eysenck, M. W. és Keane, M. T. (1997): Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest. Eredetileg: Eysenck, M. W. és Keane, M. T. 1990. Cognitive
Psychology. A Student Handbook. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers; Hove,
Hillsdale.
Falus A. (1999): Adj király Katonát! Az immunrendszer mesés világa. Vince Kiadó, Budapest.
148