A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

erőforrások véges voltának gondolata is, ami csak napjainkban kezd széles körben
elismert problémává válni.
Közvetlenül a háború utáni első fizikatankönyveket 1945-ben Öveges József
jelenteti meg. A nyolcadikosban már ír az anyag hullámtermészetéről. Az
elektroninterferencia jelenségét fénykép segítségével szemlélteti és vastag betűvel
kiemeli azt is, hogy 1928-ban hidrogénatommagokkal létesítettek interferenciát, vagyis
mindössze 17 évvel a felfedezése után iskolai tankönyvben szerepel a jelenség.
Schrödinger gondolatai is megtalálhatók könyvében, miszerint az atommag körüli
elektronok mozgását, mint hullámmozgást fogja föl.
1954-ben az iskolarendszer megváltozása után új fizikatanköny lát napvilágot.
(Szerzőgárdája: Bodó, Bor, Csada, Hanza, Párkányi, Tamás.) Az eddigiekhez hasonlóan
ebben is megtaláljuk a nemrég felfedezett új tudományos eredményeket. A magfizika
elemei szerepelnek, de már nem csak a radioaktív sugárzások, az atommag részei,
hanem a maghasadás folyamata is, az alkalmazási (katonai és békés célú) lehetőségek
számbavételével. A maghasadást 1938-ban fedezik föl, tehát mindössze 16 évvel később
már gimnáziumi tananyag. Az 1959-ben írt változatban már a kozmikus sugárzás is
helyet kap.
A következő fizikatankönyv 1968-ban jelenik meg, amely Nagy János, Nagy
Jánosné és Bayer István munkája. Az eddigiekhez képest új ismeretként a
félvezetőfizika elemeit találjuk meg. A félvezetőket a vegyészek már a múlt században
ismerték, de széleskörű alkalmazásuk a tranzisztor 1948-as feltalálása után kezdődött el.
Vagyis az új tudományos eredmény 20 év múlva a tankönyvekben szerepel.
A 70-es évek elején tantervi reformfolyamatok kezdődtek el a Magyar Tudományos
Akadémia támogatásával. Az indíttatás állami jellegű, mely az 1972-es oktatáspolitikai
párthatározat elemeként jelenik meg. A kidolgozáskor messzemenően figyelembe vették
a nemzetközi tapasztalatok eredményeit is. Az 1978-ban bevezetett
természettudományos program jelentős mértékben tartalmazza a modern fizika elemeit
is, elsősorban a gimnázium 4. osztályában. A tananyag vázlatos tartalma az elektrontól a
galaxisokig, kozmikus és biológiai evolúció. A nemzetközi viszonylatban is elismert
oktatási kísérlethez rendkívül sok kiadvány jelent meg, rendszeres tájékoztatók a
kollégák számára a Fizika Tanítása és a Fizikai Szemle hasábjain. Összefoglaló
jelleggel cikkgyűjteményeket adtak ki az atomfizika alapelveiről, arról, hogy ezek
hogyan jelennek meg neves külföldi és természetesen a hazai oktatási szakemberek
gondolataiban. A diákok részére kísérletgyűjtemények, feladatlapok és még
anyagszerkezeti olvasókönyvek is készültek a tankönyvek mellé. Ezek néhol a
fantasztikus regényekbe illő olvasmányok, vagy kifejezetten sci-fi regények, novellák
részletei, illetve sok tudománytörténeti visszaemlékezés is olvasható közöttük (MTA,
1976).
A 4. osztályos gimnazisták, 18 éves tanulók részére szóló fizika tankönyvet Tóth
Eszter (1985) írta meg, amelynek bevezetése forradalmi átalakulást jelenthetett volna a
magyar fizika oktatásában. Az atomfizikai ismeretek tárgyalására 17 leckét szán, ahol
az atomi elektronállapotok bemutatásához természetes módon használja az elektron
hullámmodelljét. Kiemelten foglalkozik a magfizikával is, amelyre 12 leckét biztosít.
Kiemelten kezeli a magyar tudósoknak a nukleáris energia felszabadításában játszott
szerepét, melyről addig nem igen lehetett hallani. A magfizikát feldolgozó leckék
303