A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

ELŐSZÓ
Megérett az idő arra, hogy egy egészen új szemléletű, vagy legalábbis a korábbiaktól
egész gondolkodásmódját tekintve eltérő fizika szakmódszertan könyvet írjunk. Hazánkban
az elmúlt évtizedekben születtek ilyen témájú tankönyvek, ezeket ma is használják a
tanárképzés legkülönbözőbb, a fizikatanítás gyakorlatára felkészítő stúdiumain, s
valószínűleg még egy jó ideig használatban is maradnak.
A forgalomban lévő kiadványok a tudományok és a pedagógiai gyakorlat fejlődésének
egy rendkívül hosszú, rendkívül termékeny korszakához és szinte teljes közmegegyezésen
alapuló szemléletmódjához kapcsolódtak, a pozitivisztikus tudomány- és pedagógia képhez.
Az empirizmus filozófiájára építő, a tapasztalatok mindenek fölöttiségét hirdető tanítási
szemlélet, a tudomány anyagát, gondolkodásmódját, egész megismerési apparátusát a
tantárgyak szervezésében abszolút szerephez juttató gondolkodásmód határozta meg e
könyvek tartalmát, szellemiségét.
Elismerjük ennek a szemléletmódnak a következetességét, tudományosságát és relatív
hatékonyságát, azonban úgy látjuk, hogy az új évezredhez érkezve (s ez persze csak egy
retorikai fogás, a tízes számrendszernek ehhez semmi köze) valami másra van szükség.
Az elmúlt 20-25 évben, a fizika tanításában a világon alapvető változások mentek
végbe. Négy fő területen látjuk ennek az átalakulásnak a jeleit:
1. Radikálisan átalakult a fizika, mint iskolai tantárgy tanítása funkciójának a
szemlélete, s ennek nyomán maga a gyakorlat is, amennyiben a fizika tanításának
társadalmi funkciói kerültek előtérbe Kialakult a társadalomközpontú
természettudományos nevelés, lényegesen kitágítva a fizikatanítás
funkciórendszerét is. E tendencia nyomán a fizikatanítást is áthatja a
„természettudományt mindenkinek” elve, a komprehenzivitás eszmeisége, az STS
(Science-Technology-Society = Tudomány, technika, társadalom) irányultság, a
környezeti-, a technikai- és az egészségnevelés szelleme.
2. A fizikatanítási programok közül az újabban fejlesztettekben megjelent egy minden
megelőzőtől radikálisan különböző tanulásszemlélet, s ennek nyomán a tanítás egy
teljesen új felfogása és gyakorlata. Ez a szemléletmód a konstruktivizmus, amely a
gyerekek fizikai világképének alakulása folyamataival kapcsolatos nézeteinket
teljes mértékben átformálta.
3. Megújult, alapjaiban átalakult a fizikatanítás tanterveihez, oktatási programjaihoz
és a tanári tervezéshez való viszony, amennyiben előtérbe kerültek a tanári munkát
közvetlenül segítő formák, elsősorban a kurrikulum tantervtípus, illetve a más
területeken bekövetkezett fejlődési folyamatok eredményeként lényegesen
megváltozott a mindennapos tanári munka tervezésének gyakorlata, tartalma,
módszere is.
4. Átalakult, nagyon jelentős mértékben kiszélesedett az a módszertani repertoár,
amellyel a fizikatanítás elérheti a céljait. E gazdagodás részben a korábban már
jelzett tendenciák hatására, de részben a módszertan önálló fejlődése következtében
jött létre. A kollektív elsajátítási formák primátusa, a játék, a problémamegoldás
fontosságának megnövekedése, s különösen a számítógép és a modern multimédia
alkalmazása szinte teljesen átformálták a fizikatanítás módszereit.
9