A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

képzelik a gázokat. Már az első kérdések feltevésénél számolnunk kell azzal, hogy a
gyerekek még jó ideig egymás szinonimájaként használják a „levegő” és a „gáz”,
később a folyadékoknál pedig a „folyadék” és a „víz” szavakat. Így a kérdés foroghat
akörül is, hogy mit látnánk, ha láthatnánk azt, hogy milyen is a levegő? Lehetnek olyan
tanítványaink is, akik számára a levegő még nem anyag, az ő számukra kezdeti
kérdéseink nehezen értelmezhetők. Ha felfigyelünk olyan diákra, aki a beszélgetésben
egyáltalán nem vesz részt, vagy rendszeresen jelzi, hogy nem érti kérdéseinket, akkor
erre is gondolhatunk. Ezt a tanulási folyamat tervezésénél figyelembe kell vennünk,
például úgy, hogy olyan diákokkal egy csoportban dolgoznak majd, akiknél már ez a
tudásterület megfelelő, és ezért a jól kiválasztott feladatok megoldása során mindenki
eljut majd oda, hogy a levegőt, és így a gázokat is anyagként kezeli.
Ahogyan a téma tanulásában előre haladunk, egyre fontosabb problémává válik az
energiafogalom, és a hőmérséklet fogalom anyagszerkezeti értelmezése. Az energiával
kapcsolatos gyermeki értelmezéseket részletesen a gyermektudományokkal foglalkozó
fejezetben elemeztük. Az anyagszerkezet témakörében jó lehetőség van arra, hogy az
alakuló energiakép pontosabbá válhasson, új elemekkel bővülhessen. Tisztában kell
lennünk azonban azzal, hogy milyen nehéz feladat elé állítjuk tanítványainkat, amikor
egy legtöbbjük számára teljesen új ismeretkörben egy igen nehéz fogalom elemeinek
tisztázását kérjük tőlük.
A továbbiakban bemutatunk egy lehetséges megoldást arra, hogy az előzetes
ismeretek felmérése után hogyan alakíthatjuk és erősíthetjük meg a kisdiákokban az
anyag részecskékből való felépítettségének elvét.
11.2.5. Hogyan építsük föl az anyagszerkezet témakört?
Az anyag részecskékből áll –anyagszerkezeti modellek
A fentiekben kiemeltük a gyerekek előzetes tudásával kapcsolatban szükségessé váló
felmérést, tájékozódást. A továbbiakban a témakör tanítására vonatkozóan közlünk egy
elképzelést, amelyben részletesen már csak a felmérést követő javasolt eljárásokat írjuk le.
1. A téma tanítását a gyerekek anyagképének felmérésével kazdjük, ezt tárgyaltuk fentebb
részletesen is.
2. Kiindulva az előzetes tudás felmérésének eredményeiből, a gyerekekkel ki kell
mondatnunk, hogy miképpen gondolkodnak az anyag szerekezetéről. Olyan jelenségeket
kell eléjük tárnunk, ha lehet kísérletileg bemutatnunk, vagy csoportokban velük
elvégeztetnünk, amelyek kihívást jelentenek a folytonos anyagkép számára. Pédául
alkalmas erre a közismert víz-alkohol kísérlet (a keletkező elegy térfogata kisebb, mint az
összetevők térfogatának összege), bármely diffúzióval kapcsolatos kísérlet. Magyaráztassuk
el a gyerekkel, hogyan képzelik el a folyamatokat, koncentráljunk a folytonos anyagkép és a
részecskekép közötti különbségekre. Akár vitát is rendezhetünk azok között, akik még
folytonos anyagképpel rendelkeznek, illetve akik már valamifajta részecskeképet
birtokolnak.
3. Miután sikerült feszültséget kialakítanunk, érdemes ismertetni a gyerekekkel azt a
modellt, amelyet a továbbiakban használunk. Ez történhet tanári előadással, beszélgetésben,
277