A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

együttműködés elemi szabályait, s a kiválasztott tanulási technikákat. Mint arról a
tanulásszervezéssel foglalkozó fejezetben már szó volt, a módszer megválasztásakor
fontos szerepet játszik a tanárnak a tanulóközösség aktuális állapotáról szóló tudása. A
következő a fejezetben részletesebben azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a
fizikatanítás tervezésekor hogyan célszerű figyelembe venni a tantervi követelményeket
és a gyermeki elképzeléseket.
10.2. A tantervek szerepe a tanári munka
tervezésében
Vizsgáljuk meg először, hogy milyen a tanterv. A tanterveknek lényegében két
nagy csoportja terjedt el a gyakorlatban, a szabályozó más néven előíró típusú, és a
kurrikulum típusú tanterv. A kurrikulum típusú tantervnek hazánkban nincs nagy
hagyománya, bár az elmúlt évtizedekben készültek ilyenek. Ezek a tantervek
tartalmazzák a tanítandó tananyag és a követelmények leírásán túl az ajánlott tanári
módszereket, valamint az értékeléshez is konkrét útmutatást adnak. A tananyag
kijelölésén túl tartalmaznak tevékenység leírásokat, csoportmunkára vonatkozó
javaslatokat, részletes tanóra-forgatókönyveket, téma-ötleteket, az ezek
megvalósításához szükséges feladatlapokat, a méréseket és azok javítási kulcsait,
esetenként CD-t, írásvetítő fóliát, videofilmet, vagy más taneszközöket is. A kurrikulum
típusú tanterv tehát segíti a tanárt mindennapi pedagógiai munkájában, anélkül, hogy a
módszereket illetően túlságosan megkötné a kezét.
Hazánkban az előíró, szabályozó típusú tanterv terjedt el. Ez a tanterv
meghatározza a tanítandó tananyag témaköreit, gyakran bizonyos minimális tanulói
tevékenységeket is előír, s általában a követelményekkel kapcsolatosan is tartalmaz
előírásokat. Ilyenek a közoktatásban a mindenkori kormányzat által kibocsátott
tantervek.
A közoktatásban mindig létezik egy elfogadott, minden iskolára érvényes (esetleg
iskolatípusokra különböző) központi tanterv. Ezt a szerepet a közelmúltban a NAT
(Nemzeti Alaptanterv- Oktatási Minisztérium, 1996) töltötte be, ezt követően pedig a
Kerettanterv (Oktatási Minisztérium 2000a,b). Ezek a központi szabályozó
dokumentumok lényegében kijelölik a tanítandó tananyagot, amely így a különböző
iskolákban folyó tanítási folyamatok során megtárgyalt témaköröket határozza meg. A
központi tanterv alapján az iskolák elkészítik a helyi tanterveiket, amelyekben a
központilag előírt témakörök helyi feldolgozása, értelmezése történik meg. Ezek a helyi
tantervek az iskolák pedagógiai programjának részét képezik, amiket a nevelőtestületek
készítenek és fogadnak el, s egy meghatározott közigazgatási eljárás során a fenntartók
is elfogadnak. Az így elkészített pedagógiai programokat meghatározott időközönként
felülvizsgálják, szükség esetén módosítják (Ballér 1996, Káldi – Kádárné Fülöp, 1996).
A helyi tantervben szereplő tantervek, így a fizika tanterv is, a legtöbb iskolában szintén
szabályozó, előíró jellegű. Mint látható, a tananyag témakörei rendszerint hosszabb
időszakra adottak, és csak meghatározott eljárás során változtathatók meg.
Azt gondolhatnánk, hogy a fizikatanítás tervezése során szinte nincs is más
feladatunk, mint egyszer a rendelkezésre álló tanítási órákra szétosztani a tananyagot és
246