A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

9. A SZEMLÉLTETÉS LEHETŐSÉGEI A
FIZIKA ÓRÁN
POÓR ISTVÁN
A pedagógiai irodalomban a konstruktivista megfontolások jelentkezését
megelőzően általában háromféle értelemben fordul elő a szemléltetés fogalom. Az egyik
értelmezés a megismerési folyamatok induktív – empírista szemléletmódjához kötődik.
E szerint az eleven szemlélet a fizika oktatásában a fizikai tényeknek kísérletek és
szemléltető eszközök segítségével történő bemutatása révén biztosított közvetlen érzéki
tapasztalást jelent. Így az ismeretszerzésnek tehát forrása az érzéki tapasztalat, s ezt a
szemléletés biztosíthatja.
A második értelmezés szerint a didaktikai alapelvek közül az egyik a szemléletesség
elve (Comenius 1992). Ez az elv azt hangsúlyozza, hogy a tanítás során szereplő tárgyak
és jelenségek érzéki észlelése szükséges. Ez az érzéki észlelés a kialakult képzetek és
fogalmak alakításának kiindulópontja és alapja.
És végül, ha az oktatás módszereiről beszélünk, akkor a hagyományos
megközelítésekben a szemléltetés az egyik leglényegesebb módszer.
A szemléltetés szó helyett az irodalom használja a bemutatás vagy a demonstráció
kifejezést. Mi a továbbiakban a bemutatás szót a szemléltetés egyik fajtájára tartjuk
fenn.
A konstruktivista felfogás elterjedését megelőző leírásokban a szemléltetés olyan
oktatási forma, amely nem az elvont fogalmakra, szavakra, hanem a konkrét, a tanuló
által befogadott képekre épül. Ezeket a képeket a tanuló a tanár vezetésével alakítja ki,
vagy a korábbi önálló megfigyeléseiből kiindulva maga szerzi meg. A szemléltetés
elsősorban a látáson keresztül realizálódik. A látás rendkívül gazdag és finoman
differenciált adatokat szolgáltat az ember számára. A látás nyújtja számunkra a tárgyak
legtökéletesebb észlelését. A szemléltetés lényege tehát abban áll a hagyományos
megközelítésben, hogy a tanár a tanítás folyamán szemléltető eszközök felhasználásával,
lehetőleg a tanulók aktív részvétele mellett hat a tanulók érzékszerveire. Ezzel segíti elő
a pontos és világos képzetek kialakítását, a tárgyak és a jelenségek összefüggéseinek és
törvényszerűségeinek feltárását. Könyvünk szerzői – mint már több korábbi
fejezetünkből kiderült – a megismerés nem induktív - empirista felfogását vallják
magukénak. Éppen ezért a fentiekben körvonalazott elképzelésekkel a szemléltetés
értelmezésével összefüggésben nem értünk egyet teljes mértékben, s a következő
fejezetekben arra törekszünk, hogy egy alternatív értelmezést építsünk ki. E leírás során
azonban felhasználjuk a hagyományos értelmezések azon elemeit, amelyek a
konstruktivista megközelítés keretei között is használhatók. Így például arra törekszünk,
hogy sok bevált, gyakorlatias szemléltetési eljárást ismertessünk.
235