A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

értékelésről, s van jó néhány szokásos fizikai téma, amelynek tanításáról szinte semmit sem
írtunk. Határt kellett szabni a terjedelemnek, s mi erre azt a megoldást választottuk, hogy
inkább elhagytunk bizonyos témákat, amelyekben viszonylag kevesebb mondanivalónk
lenne, vagy a szakirodalomban többet olvashatunk róla, s inkább koncentráltunk más,
nálunk a szakirodalmi tájékozódás szempontjából kevésbé hozzáférhető problémákra,
területekre. A „mindenről egy keveset” helyett a „fontosabb kérdésekről mélyebben”
taktikát választottuk.
A könyvben általános pedagógiai, tudományelméleti, tudománytörténeti, fizikatörténeti
hátteret adunk, kitérünk a nagyobb fizikai témák tanításának problematikusabb területeire.
A tanítás konkrét kivitelezésével kapcsolatos példákat internetes honlapunk „Munkafüzet”
című rovatába gyűjtöttük össze, melyek letölthetők és szabadon felhasználhatók.
Címe: http://www.tfk.elte.hu/tanszekek/fizika/webfiz/menu/kezdo.htm
Minden fejezethez készítettünk feladatokat is, amelyek a tanítással, a pedagógiai
teendőkkel függnek össze, s az egyetemi-, főiskolai hallgatók segítségükkel mélyebben és
gyakorlatiasabban elsajátíthatják az egyes fejezetekben leírt ismereteket (nem fizika
feladatokról van szó).
A legtöbb fejezethez tartozik irodalomjegyzék, amellyel kapcsolatban azonban egy
fontos megjegyzést kell tennünk. Nagyon sok idegen nyelvű, elsősorban angol forrást
említünk. Elismerjük, hogy ezeknek egy jó része még csak nem is hozzáférhető egykönnyen
Magyarországon, könyvtárakban sem találjuk meg. Kettős célja volt szerepeltetésüknek:
egyrészt a szövegben hivatkozunk ezekre a forrásokra, tehát elemi követelmény, hogy
bibliográfiai adataikat is megadjuk, másrészt azok számára, akik mégiscsak hozzájuthatnak
ilyen irodalomhoz (külföldi ösztöndíj, vásárlás, könyvtárközi kölcsönzés) szerettük volna
biztosítani a megfelelő információkat. Még így is igaz, hogy elvileg az
irodalomjegyzékekben a hazai szakmódszertani irodalom jóval nagyobb arányban
szerepelhetett volna. A hazai szakmódszertan szakmai, tartalmi irányultsága azonban
nagyon sok esetben nem annak az iránynak felel meg, amit mi ebben a könyvben
érvényesítünk. Polemizálhattunk volna az írásokkal, s akkor hivatkozások is lennének, de
egy szakmódszertan tankönyv feladatát nem ebben látjuk. Így inkább nem folyamodtunk a
hazai szakmódszertani irodalom nagyon részletes citálásához, inkább a saját
elképzeléseinknek jobban megfelelő, de ezért inkább csak külföldön fellelhető forrásokat
használtuk.
Kívánjuk az olvasónak, hogy könyvünk fejezeteinek tanulmányozásakor ugyanazt az
élvezetet és izgalmat élje át, amit mi az íráskor éreztünk, s kívánjuk az egyetemi és főiskolai
hallgatóknak, hogy eredményesen tudjanak belőle tanulni.
Budapest, 2002. január
a szerzők
12