A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Az 1766-os országos összeírás alapján, az akkori Magyarországon: 2 egyetem, 13
főiskola, 121 középiskola és 4 szakiskola működött. Ebből a mai Magyarország területén
nem volt egyetem (a 2 egyetem Nagyszombatban és Kassán volt), volt főiskola Győrben,
Budán, Sárospatakon és Debrecenben, 61 középiskola volt, ebből 31 katolikus a többi
protestáns, és a 2 szakiskola Pesten és Egerben működött.
1780-ban jelenik meg az első állami népiskolai rendtartás. 1796-ban, a sárospataki
gimnáziumban már egyes tantárgyakat magyarul (nem pedig latinul) tanítanak. 1828-ban,
Egerben működik az első magyar tannyelvű tanítóképző. Az első fizika tankönyvet Pósaházi
János a Sárospataki Kollégium filozófia professzora írta. A könyv címlapja láható az 1.
ábrán.
Pósaházi János (1628(32)-1686(9)) Sárospatakon született. Comenius volt a tanára.
1652-53-ban Hollandiában volt tanulmányi úton. 1657-ben került Sárospatakra tanítani. A
fizika tanítása során szembe fordult Arisztotelésszel. Éles szemű megfigyelő, kísérleti
fizikus módján írta le a jelenségeket. Tett néhány bátor kijelentést. Elmondta, hogy a
kopernikusok a Földet a bolygók közé számítják.
2-1. ábra
Pósaházi Philosophia Naturalis-ának címlapja
370 oldalas könyve 1667-ben jelenik meg, ebből 285 oldal fizika. A 18 fejezet címei a
következők:
1. A fiziológia természetéről
2. A testről általában
3. A helyről
4. Az időről
5. A mozgásról
6. A természeti testek elveiről
7. Az atomokról
8. A kontinum összetételéről
9. Az anyagnak 3 osztályba való sorolásáról. Ebből a világ elemeinek szerkezetéről
10. A tűzről vagy fényről
11. Az éterről
12. A világ fényeiről
13. A földről (de lelluse) és a földi (terestrium) testek természetéről általában
14. A vízről
15. A levegőről
16. A földről (de terra)
17. A legfontosabb földi testekről
18. A meteorokról
Az első olyan fizika tankönyv, amely valóban tankönyv is lett 1719-ben, Szatmáry
Mihály munkája. Címe: „Összevont fizika, melyet neoteritikusok elvei szerint állított össze
a híres marosvásárhelyi kollégium számára Szatmáry Mihály szerző, filozófus, ugyanitt
professzor, 1719-ben.” A könyv két szokásos fő részre: a „generális”-ra és a „speciális”-ra
42