A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

szükséges, a tanárnak kell úrrá lennie ugyanúgy, ahogyan a korábban adódó
problémákat is meg kellett oldania. Egy-egy probléma felmerülése esetén, a csoportos
munkaforma során azonban nem az egész osztály munkája áll meg, hanem csak egy
csoport, vagy néhány gyerek igényli a tanár figyelmét.
Ha a gyerekek megtanulják az együttműködés elemi szabályait, a tanár pedig e
munkaforma szervezését, ez olyan előnyöket teremt minden diák számára, amelyeket a
frontális foglalkozások csak néhány gyereknek biztosítanak:
olyan kommunikációs helyzeteket teremtünk, amelyekben a gyerekeknek alkalmuk
nyílik:
megfogalmazni a bennük kialakult elképzeléseket,
megvitatni gondolataikat társaikkal,
konkrét helyzetekben gyakorolni a szaknyelv használatát.
a megoldások keresése során különösebb következmények nélkül tévedhetnek, és
tévedéseiket ki is javíthatják,
a csoportmunka során kipróbálhatják önálló ötleteiket,
megfelelően megválasztott feladatok esetén megtanulják az együttműködést
társaikkal,
a csoportmunka hozzájárul az olvasási készség javításához,
hozzájárul az énkép fejlődéséhez,
a feladatról való beszámolók során a gyerekek megszokják a nagyobb közösség előtti
szereplést,
a gyerekek megtanulják megtervezni és megszervezni saját munkájukat.
Ha azt akarjuk elérni, hogy a gyerekek a differenciális pedagógiai módszerekkel
ténylegesen többet tanuljanak, akkor nem engedhetjük meg azt, hogy a tanórán csak
ugyanolyan hatékonysággal dolgozzunk, mint egyébként. El kell érni, hogy a gyerekek
túlnyomó többsége aktívan vegyen részt a munkában, s ezzel tényleges lehetőséget
biztosítsunk egyéni fejlődésükhöz. Ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha a tanulási
szituációkat úgy szervezzük meg, hogy azokban a gyerekeknek részt is kelljen venniük!
Olyan feladatokat kell tehát adnunk, amelyek ténylegesen igénylik a gyerekek
együttműködését, igénylik az alkotó tanulást és lehetővé teszik az új ismeretek
beépítését, (munkamegosztás szükségessége, sokféle képességet igényel a megoldás,
meg kell vitatni valamilyen kérdést és a közös álláspont kialakítása a feladat, stb.).
Ebben az esetben a gyerekek megszokják, megtanulják, hogy egymás munkájában
megbízzanak, saját munkájukat is felelősebben végzik, hiszen a munka során nem a
külső motiváció (osztályzat) lesz az egyedüli, hanem belép a társakért érzett felelősség,
mint az egyik fontos, belső motivációs tényező.
A csoportmunka és a tanári szerep megváltozása
A jól megtervezett csoportmunka igényli a hagyományos tanári szerep
megváltozását. Mivel a gyerekek együttműködnek, a feladatmegoldásban általában
sokféle forrást használhatnak, megszűnik a tanár a tudás egyedüli forrása lenni. Nem is
kell, és nyilvánvaló, hogy nem is lehet mindent egyformán tudni. Viszont pontosan kell
ismerni azokat a célokat, amelyeket a munka során a gyerekeknek el kell érniük,
ismerni kell a csoportokban zajló munkát, a munkamegosztást, a gyerekek közötti
210