A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Nevezetes egyénisége Debrecennek Hatvani István (1718-1786), aki az ördöngös jelzőt
kapta. Filozófiakönyvének címlapja a 7. ábrán látható. Bejárta Európát, utazásainak főbb
állomáshelyei: Bécs, Basel, Zürich, Utrecht, Leyden, Hamburg, Berlin. Először teológiát
végzett, azután az orvosi fakultást 15 hónap alatt. 1748-ban került Debrecenbe. Magával
vitte Mussenbrock fizikakönyvét Hollandiából. A könyv a debreceni Nagykönyvtárban
található Hatvani István sajátkezű aláírásával, címlapja a 8. ábrán látható. Az első magyar
matematikus, aki nemcsak ismerte a valószínűségszámítást, de alkalmazta is azt a
halandósági statisztikával kapcsolatban. Debreceni professzori székfoglalójának címe: A
matematika hasznáról a teológiában és szükségességéről a fizikában. Ezeknek a
székfoglalóknak nagy jelentősége volt abban a korban. Lényeges adatokat szolgáltatnak a
professzor egyéniségéről és a tudományos magatartás a megismeréséről. Hatvani először
rámutat arra, hogy mennyire elhanyagolt a hazai iskolákban a matematika oktatása. A
teológiával a nagyobb hangsúly kedvéért kezdi beszédét, hiszen a beiktató beszéden a
református egyház és a város vezetői is jelen vannak, nemcsak a diákok. A matematika
szerepe azért olyan fontos, mert ez az egyetlen tudomány, amely igazságokra vezet.
Módszereinek ismertetése biztos vezérfonal a tudomány minden területén. Ezért a
teológusoknak is szükségük van rá. A matematika a szentírás megítélésében is
nélkülözhetetlen.
2-7.ábra
Hatvani filozófiakönyvének címlapja
2-8.ábra
Musschenbroek fizikakönyvének címlapja, Hatvani sajátkezű aláírásával
(a debreceni Nagykönyvtárban)
A beszéd második részében tér rá arra, hogy a fizikát pedig végképp nem lehet
matematika nélkül tanítani. A mozgás mennyiség, és a mennyiség változásának a vizsgálata
a matematika tárgya. A fizika többi fejezetéhez is szükség van matematikára. Széles
látókörét és modern felfogását mutatja, hogy fontosnak tartja a matematika alkalmazását a
mezőgazdaságban és a technikában is. A malmok, a vízvezetékek, az épületek tervezésénél
ugyanúgy szükség van rá, mint az örökségek felosztásánál, a haditechnikában és a
közgazdaságtanban. Lósy Schmidt Ede, Hatvani István leszármazottja, később közreadja
Hatvani István életrajztöredékét. Ebből tudhatjuk meg, hogy Hatvani István kísérleti fizikát
tanított. „Három év alatt tehát az egész kísérleti fizikát bevégeztem. A téli időszakban
azonban a hideg előadótermekben a kísérleteket nem lehetett bemutatni.”. 1749-ben
elektrica machinát vett, 1776-ban egy újat, elektroforral együtt (Alessandro Volta (1745-
1827) 1775-ban találta fel az elektrofort). A Volta-féle elektrofor és használata a 9. ábrán
látható, a fényképek a később bemutatandó Roiti-féle könyvből valók.
2-9.ábra
45