A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Hasonló a helyzet más ásványkincsekkel is. A téma valószínűleg részletesen szerepel a földrajz órákon, így a fizika
tanárnak háttérismeretként szolgál.
A nukleáris technika alkalmazása során felmerülő problémákat a modern fizikával foglalkozó fejezetben tárgyaljuk
részletesebben.
3.8. Társadalmi vonatkozások
Közhely ma már, hogy a változások üteme az emberiség életében egyre gyorsabb.
Ennek következtében egyre szélesebbé válik a nemzedékek közti szakadék (Marx
1997). Egyikünk sem tud válaszolni a következő kérdésekre:
Milyen üzemanyagot használnak majd unokáink kocsijaikban?
Hogyan állítják majd elő az elektromos energiát?
Milyen lesz a Föld éghajlata?
Milyen fegyvereket használnak majd a háborúkban?
És folytathatnánk a kérdések sorát. Az oktatás számára komoly problémát jelent,
hogy mit érdemes ilyen viszonyok közt tanítani egyáltalán az iskolákban. Marx György
szerint az ismeretlenben való tájékozódás az, ami minden fiatal számára fontos. Erre
pedig a természettudományos kutatás munkamódszere a leghatékonyabb eljárás, „a
fizika lehet az új idők latinja az iskolában”.
A természettudományos és azon belül is a fizikai ismeretek a gyakorlati
alkalmazásokon keresztül mindennapjaink szerves részét képezik. Legközönségesebb
napi tevékenységeink színterét, például a konyhát tekintve számos természetes módon
használt eszköz köszönheti létét a fizikának. Ilyen a hűtőszekrény, a fagyasztóláda, a
mikrohullámú sütő, az automata kenyérpirító, a villanyfőző stb. Szórakozásaink
eszközei a TV, a rádió, a video, a CD vagy DVD lejátszó stb. létüket a fizikai ismeretek
technikai alkalmzásának köszönhetik. A mikroelektronika fejlődésének következtében
napjainkban „egy második Gutenberg-forradalmat élünk át”. Rendkívüli jelentőségű az
orvosi diagnosztikában és terápiában bekövetkezett változás, gondoljunk csak a
közönséges röntgenre, majd a tomográfiás eljárásokra, az ultrahang-diagnosztikára, a
radioaktív nyomjelzésre, a sugárterápiára, vagy a pacemakerre.
A fizikatörténeti ismeretek feldolgozása során a történelem tantárggyal való
kapcsolat is kiépíthető. Érdemes átgondoltatni a tanulókkal egy adott tudományos
felismerés társadalmi hatásait, pl. milyen lenne az életünk napjainkban nélküle. Milyen
további új felismerésekben segített, illetve milyen addigi uralkodó nézetet váltott fel?
Mely felismerés gyakorlati alkalmazásának lehetnek az emberre nézve káros
következményei? Hogyan lehetett ezeket a múltban és lehet majd a jövőben elkerülni?
Megoldás lehet-e az, ha mesterségesen, törvényekkel leállítjuk a tudományos kutatást,
illetve egyes részterületek kutatását (pl. genetika, nukleáris technika)?
A fizika és a többi természettudomány nem önállóan léteznek, hanem egy
társadalmi közegbe beágyazottan. Gondoljunk csak arra, hogy a Duna elterelése, a
klónozás, az atomerőművek alkalmazása stb. nem csak műszaki, tudományos kérdések,
hanem nagy tömegeket, illetve az emberiséget érintő társadalmi és etikai problémákat is
felvetnek.
Nem szabad elhallgatnunk ugyanakkor azt sem, hogy a napjaink társadalmában élő
embert gyakran keríti hatalmába félelem. Félnek az emberek a terrorizmustól, a
94