A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A negyedik osztályban ismét megjelent egy részben integrált tantárgy, mely az
anyagfejlődést is tartalmazta az ősrobbanástól napjainkig.
1981-ben végül is nem került bevezetésre az integrált tantárgyak egyike sem, de az új
fizikatankönyvek ekkor íródott változataiban a fent említett kísérlet tapasztalatainak elég
sok eleme felfedezhető. A legtöbb esetben nem a törzsanyaghoz tartozó fejezetekbe ugyan,
de bekerültek komplex részek.
3.1.4. A 90-es évek és a jövő évezred oktatási kihívása
A különböző diszciplínák a tudomány valóságos gyakorlatában és a
tudománytörténetben kevésbé válnak szét, mint arra az első részben a 18-19. századi
tankönyvek elemzésekor is rámutattunk. Az iskolai tantárgyi szerkezetben viszont néhány
kivételtől eltekintve sajnos ma is az elkülönülés tendenciája folytatódik tovább. Pedig
napjainkban a tudományok differenciálódásának és integrálódásának egyszerre vagyunk
tanúi. Ebből a kettős tendenciából az oktatás azonban csak a specializálódást ragadja meg,
bár az ismeretek mennyiségének rohamos növekedését már régóta képtelen követni.
A 20.században épp a tudományokat elválasztó fehér foltok lettek aktuálisak, mint pl. a
kvantummechanika, amely a fizika és kémia területéhez egyaránt kötődik, vagy a
molekuláris genetika, mely kémia és biológia is egyben. Jó példa az űrkutatás, amelyhez
fizikai, csillagászati és földrajzi ismeretek is szükségesek, vagy a lemeztektonika, amelynek
megértése a fizikai és földrajzi ismereteket is igényeli, a klímaváltozások értelmezéséhez
pedig fizikai, meteorológiai, kémiai és földrajzi ismeretek egyaránt szükségesek. A
tudományterületek merev szétparcellázása a 19.század "vívmánya" volt, amit a tanárképzési
rendszer átörökölt. Pedig például a magfizikában épp a régi alkimisták álma válhat valóra,
hogy egy teljesen extrém példát említsünk.
A gyermek számára a valóság egységes, tanulmányai kezdetén nincs, nem létezik
számára külön fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi világ. A természet egységes egészként
jelenik meg. Az analitikus látásmódra csak a tanítás során mi, tanárai vezetjük rá. Ez
bizonyos mértékig nem baj, hiszen ténylegesen különböző aspektusai, tárgyalási
lehetőségei, fogalomkészletei vannak az egyes tudományterületeknek, amelyek mind a
valóság egy-egy elemét ragadják meg. De ha a későbbiek során, 10 éves korától kezdve,
csak ez az analitikus tárgyalásmód, a merev tantárgyakra szabdaltság határozza meg a
tanulást, az ismeretszerzést, akkor az eredeti egység széttörik. Torz természetkép
kialakulásához vezet ez a kizárólagos tárgyalásmód, tehát mindenképpen szükség van a kép
újbóli összerakására, az egységes egész bemutatására.
3.2. Nemzetközi kitekintés
Évek óta folynak a kísérletek a világ legkülönbözőbb országaiban arra vonatkozólag,
hogy a természettudományokat milyen módon lehet a leghatékonyabban tanítani azok
számára, akik a mindennapi élethez szükséges általános ismereteket akarják megszerezni
ezekből a tantárgyakból. Ez a réteg - a nem felvételire készülők - megközelítőleg az adott
korosztály 80-90%-a. Az a cél, hogy a hozzájuk eljuttatott természettudomány korrekt
ismereteket és tényeket tartalmazzon, ugyanakkor legyen érdekes, keltse fel az
63