A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

kérdve kifejtéses módon is. Arra felhívjuk a figyelmet, hogy itt nem alkalmazható a
felfedeztetés, hiszen a gyerekek egy része számára fogalmilag új elméletről van szó.
4. A gyerekek által elvégezhető kísérletek során tapasztaltak magyarázata a modell
alkalmazásával. Ha az osztály megfelelően felkészült a kísérletezésre, és a gyerekek tudnak
együttműködni, akkor ezt a szakaszt célszerű differenciált módon megszervezni, hiszen
lehetnek olyan csoportok, amelyek már korábban is rendelkeztek a részecske képpel, ők
bonyolultabb, összetettebb jelenségek magyarázatával foglalkozhatnak. Azok számára, akik
korábban a folytonos anyagképet birtokolták, olyan jelenségeket kell választani, amelyek
magyarázatánál a golyómodell sikeres. A témával foglalkozó fizikakönyvekben szerencsére
számos kísérlet leírása megtalálható, így bőséges anyag áll rendelkezésünkre. A válogatás
során a gyerekek tudásának aktuális állapotán túl arra is ügyeljünk, hogy a jelenség
mindenki által ismert legyen, a kísérletet pedig mindenki el tudja végezni.
A tervezéskor szembesülünk azzal, hogy a gyerekek még alig tudnak kísérletezni és
nehézkes az együttműködés megszervezése is, akkor e tudásterületek fejlesztése is
feladatunk. Erre jó az esély, hiszen e témakör feldolgozására rendszerint a fizikatanítás első
időszakában kerül sor. Ha tehát a gyerekeknél problémát jelent a kísérletezés, mert
korábban keveset volt rá alkalmuk, akkor most azzal kell számolnunk, hogy az eszközökkel
játszanak, mindenfélét kipróbálnak, zaj lesz, nehezen szerveződik meg a munka. Készüljünk
fel erre a helyzetre! Ilyenkor az első néhány kísérlet elvégzésére több időt tervezzünk, és a
direktebb irányításból fokozatosan térjünk át az önálló csoportmunka végzésére. Többnyire
e téma tanítása kapcsán kerül sor arra, hogy a gyerekeknek megmutassuk, hogyan kell
rögzíteni egy kísérlet tapasztalatait. Ahogyan a téma más részeinek tanítása során, itt is
érdemes először megkérdezni a gyerekek előrejelzéseit a kísérletek várható kimenetelével
kapcsolatban. Vagyis a hipotézis – megfigyelés – magyarázat sorrendet érdemes alkalmazni
ezekben az esetekben is. A kísérlet várható eredményével kapcsolatos előrejelzés nemcsak
fontos konstrukciós folyamatokat indukál a gyerekekben, de segít abban is, hogy
megtanuljanak a kísérlet szempontjából fontos történésekre koncentrálni. Ha az önálló
munka során az egyes gyerekeknek, vagy csoportoknak a megfigyelései közé nagyon sok, a
kísérlet szempontjából lényegtelen momentum kerül, az legtöbbször arra figyelmeztetheti a
tanárt, hogy a tanítandó ismeretek megértése terén alapvető gondokkal küzdenek a
gyerekek.
5. A tudás alakulását most egyéni problémamegoldással, jelenségmagyarázattal
ellenőrizhetjük, de ha a csoportok munkájának figyelemmel kísérése során elegendő
ismeretünk van arról, hogyan alakulnak a gyerekek konstrukciós folyamatai, itt el is
hagyhatjuk a külön ellenőrzést.
6. A folyadékok és a szilárd testek modelljének megismerése az előbbihez hasonló módon
történik. A folyadékok szerkezetével kapcsolatosan várhatóan újra felszínre törnek a
folytonos anyag-kép elemei, olyan diákoknál is számíthatunk erre, akik a gázokkal
kapcsolatban már a tanulás kezdetén is a részecskeképpel rendelkeztek. Ennek a résznek az
a különös jelentősége, hogy kialakítsa, illetve megerősítse azt az elképzelést a gyerekekben,
hogy ugyanannak az anyagnak a részecskéi más halmazállapotban is ugyanazok maradnak.
7. Az anyagszerkezeti modell kialakítása után rátérhetünk a hőmérséklet fogalom
anyagszerkezeti értelmezésére. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gyerekek a hőmérséklet
fogalmát már birtokolják. Egyrészt eddigi életük során számtalan alkalommal találkoztak
már vele (időjárás-jelentés, szülői figyelmeztetés az öltözködéskor, a Balaton vizének
278