A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

munkát úgy is, hogy a teszt alapján a tömeg-térfogat fogalom differenciálódásának
közeli stádiumaiban lévő diákokból alakítunk csoportokat, amelyek a nekik kiválasztott
probléma megoldásával foglalkoznak, s a tanár a csoportok munkáját figyelve alkot
képet a gyermeki gondolkodás mélyebb rétegeiről. Ilyen szervezésnél a tanár különös
figyelemmel segítse azoknak a csoportoknak a munkáját, amelyeknek tagjai a kívánt
elképzelés kialakításától még nagyon távol állnak. A Föld-kép alakításával
kapcsolatosan eredményes lehet egy olyan szervezés, amely során a csoportokban a
legkülönfélébb módon gondolkodó diákok dolgoznak együtt. Így a megfelelően
megválasztott feladatok megoldása során azok a diákok, akik már a tudományos képet
birtokolják, átadhatják tudásukat a többieknek. Erre azért van jó esély, mert a diákok
többsége 12-13 éves korra már megérett a tudományos Föld-kép megkonstruálására.
10.4. Hogyan készül és milyen legyen a terv?
Ha már rendelkezünk megfelelő képpel a diákjaink gondolkodását befolyásoló
elméletekről, akkor először is át kell tekinteni a tanterv témaköreit, és elosztani közöttük
a rendelkezésre álló tanítási órákat. Egy évre vonatkozóan ez a tanmenet, amely tehát
csak a témakörök címeit és a rájuk fordítandó tanórák számát tartalmazza.
Egyidejűleg általában egy téma tervét célszerű részletesen elkészíteni, egy tanév
során legtöbbször 3-5 különböző téma szerepel. Az ilyen tervet tematikus tervnek
nevezzük, amely a tanterv előírásai, a diákok előzetes tudása, érdeklődése, és tanulási
céljaik alapján készül el. Természetesen e terv elkészítése során figyelembe kell venni a
helyi adottságokat, a szertár felszereltségét, a kísérleti eszközöket is.
A terv elkészítésénél tartsuk szem előtt, hogy a diákok maguk építik fel tudásukat, s
ahhoz hogy ez a folyamat sikeres legyen, minél több, megfelelően választott
tevékenységet kell végezniük, olyanokat, melyekben próbára tehetik, alakíthatják,
formálhatják tudásukat. A diákok munkáját, vitáit, érvelését figyelve folyamatosan
figyelemmel kísérhetjük a gyermeki gondolkodás alakulását. A megválasztott
módszereknek nagy a jelentősége a folyamat eredményessége szempontjából. A tanulási
folyamatban az egyszerűbb problémák, feladatok megoldását a tanult ismeretek egyre
önállóbb alkalmazása követi.
A tervnek tartalmaznia kell a tananyag tartalmi részének feldolgozására szánt
tevékenységeket, olyan részletességgel, amelyet magunk számára szükségesnek tartunk.
Az egyes fogalmak, törvények, összefüggések elsajátításához gyakran lehet szükség
többféle megoldásra. Ezt a tanár a gyerekek tudásának aktuális állapotáról alkotott
ismerete alapján dönti el. Ha már a tervezés szakaszában látható, hogy a téma
elsajátításához többféle feldolgozási mód szükséges, akkor hasznos lehet a tanári
tervben rögzíteni azt, hogy melyik megközelítést kik számára terveztük.
Az új anyag feldolgozása során is arra kell törekednünk, hogy folyamatosan legyen
információnk arról, hogyan haladnak diákjaink a tananyag elsajátításában. Erre többféle
lehetőség is kínálkozik, tehetünk fel például ellenőrző kérdéseket, megfelelő
bonyolultságú problémák megoldását is kérhetjük a diákoktól. Ezeknek a tanulási
folyamatba illesztett ellenőrzési pontoknak a helyét a tanári tervben ki kell jelölni.
Értékelésük nemcsak azért fontos, mert a tanár számára lehetőséget ad a terv
250