A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

módosítására, hanem azért is, mert a diákok is visszajelzést kaphatnak arról, hogy hol
tartanak az elsajátításban.
Az elektromosság tanítása során fontos feladat a zárt áramkör fogalmának alakítása. Ha a tanítás során elérkeztünk egy
meghatározott szituációhoz, de még jóval a téma vége előtt vagyunk, célszerű meggyőződni arról, hogy hol tartanak a
diákok a megértésben. Ehhez használhatjuk azt a feladatot, amelyben egy meghatározott célra, például vízszint
emelkedésének jelzésére, áramkört kell tervezniük a gyerekeknek. A tervezési feladat során nemcsak arról kaphatunk jó
képet, hogy mit tudnak diákjaink a kapcsolásokról, de arra is fény derülhet, hogy közülük kiknél nem alakult még ki a
zárt áramkör fogalma.
A fizikatanulás során fontos szerepet játszanak a kísérletek és a számítási feladatok.
Ezeket mindig nagy gonddal kell illeszteni a tervezett tanulási folyamatba. Soha nem
szabad szem elől téveszteni, hogy a kísérletek végzése és a számítási feladatok
megoldása nem célja a fizikatanításnak, hanem egy fontos eszköz ahhoz, hogy a diákok
természetről alkotott tudása a tudományos elképzelésekhez közeledjen. Ugyanakkor
tudnunk kell azt is, hogy a fizika tantárgyban a legtöbb diák számára legvonzóbb dolog
a kísérletezés. Ne várjuk azonban azt, hogy diákjaink a kísérleteket elvégezve és
megfigyelve mindent azonnal megértenek, és az általunk elvárt módon értelmeznek. A
kísérletek végzése és a látottak értelmezése ugyanúgy a bennük létező naiv elméletek
által meghatározottan történik, mint bármely más, a fizika órákon születő válaszuk.
Ezért fontos kérdés, hogy mikor tervezünk a téma feldolgozása során kísérletet, és
hogyan készítjük azt elő. Ha a tanítás során olyan összefüggés megértetése a cél, amely
sok diák gondolati rendszerétől távol áll, akkor elsősorban olyan kísérletek elvégzése,
jelenségek értelmezése lehet a megfelelő eszköz, amely a diákok elméletrendszerét
megingatja.
A diákok többsége a mozgásokkal kapcsolatosan arisztotelészi módon gondolkodik. A newtoni fizika törvényeinek
bemutatására kieszelt legjobb kísérleteinket is arisztotelészi módon magyarázzák. A tanulási folyamatot azzal
segíthetjük elő eredményesen, ha olyan kísérleteket végzünk, olyan jelenségeket elemeztetünk velük, amelyek
értelmezése során kialakuló vita megingatja bennük az arisztotelészi mozgáselméletet.
A fizikatanulás kezdetén a diákok jelentős része az anyagot folytonosnak gondolja. Hiába végeztetjük el velük az
anyagszerkezet tanítása során megszokott legjobb kísérleteket, mielőtt a részecskékből való felépítettség elméletét
egyáltalán hallották volna, minden tapasztalatot a folytonos anyag elképzelésével magyaráznak majd. Ha a szokásos
kísérleteket a részecske-kép megismerése után végezzük el, jó az esély arra, hogy az elmélet megerősödik, hiszen
viszonylag könnyen, eredményesen alkalmazható érdekes, hétköznapi jelenségek magyarázatában.
A fizikatanítás során kiemelt szerepet játszanak a számítási feladatok. Fontos, hogy
a megfelelő időpontban jól kiválasztott feladatok megoldásával segítsük a megértést. A
feladatmegoldás a diákok többsége számára nem könnyű feladat. Olyan feladatokat kell
keresni, vagy szerkeszteni, amelyek megoldása a diákok számára érdekes, a
végeredmény megismerése is fontos.
Sok témához érdekes feladatok készíthetők az Internetről szerzett grafikonok, vagy
egyes csoportok által végzett mérések alapján is. Természetesen a tankönyvek,
példatárak feladatai hasznos segítői lehetnek munkánknak, de ne felejtsük el, hogy ezek
nem tartalmazhatnak a diákok mindennapi életével kapcsolatos feladatokat.
A tananyag tanítására szánt időt úgy érdemes megtervezni, hogy a téma vége előtt
legtöbbször sorra kerülő szummatív értékelés előtt még legyen lehetőségünk korrigálni
az esetleges problémákat. Ezt úgy is megtehetjük, hogy a rendelkezésre álló órák ¾
részénél egy próba tesztet, próba dolgozatot íratunk az osztályban, s ennek eredménye
alapján az utolsó szakaszt újra, most már a konkrét problémák korrigálására fordítjuk.
A tanári tervezőmunka tanítási – tanulási folyamatba kapcsolódásának sémáját a
következőképpen szemléltethetjük:
251