A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

érdeklődésüket. Kapcsolódjon a mindennapi élet problémáihoz, de általános alapvetést is
nyújtson.
A századforduló idején kibontakozott, John Dewey nevével fémjelzett amerikai
reformpedagógia a szakmunkásképzés szükségleteiből eredt. Az ekkor bevezetett metodikai
eljárások rendszerét szokás projektmódszernek is nevezni. Ez olyan oktatásszervezési
eljárást jelent, amely az oktatás menetét konkrét gyakorlati problémák megoldása köré
csoportosítja. A szakoktatás során, ha a hagyományos tantárgyi struktúrákban
gondolkodunk, akkor még több tantárgyat kellene tanítani. Ez nem lehetséges, és így az
általános műveltséget nem egy esetben egy torzó helyettesíti, például valamelyik
természettudományos tantárgyat, vagy a biológiát, vagy a földrajzot el kell hagyni. Ezen
segíthet egy komplex természetismereti tantárgy bevezetése, mintegy alternatív lehetőséget
kínálva. (Mészáros 1982)
Dewey és követői az Amerikai Egyesült Államokban számos ilyen újszerű iskolát
hoztak létre, amelyeket felszereltek a megfelelő eszközökkel, munkaszobákat, műhelyeket,
laboratóriumokat alakítottak ki. Itt kapott először helyet az iskolában a konyha, mint fontos
tanulói tevékenységek színtere, amelynek fontosságát néhány iskola napjainkban
Magyarországon ismét felfedezte. Ugyancsak újszerű a reformpedagógiai elképzelésekben
az iskolákban a könyvtár, a fénykép-, a film- és a diatár kiemelt használata.
A másik jelentős újdonság (ami napjainkban hazánkban ismét előkerült, bár nem
ennyire liberális formában), hogy a tantervnek csak a kereteit határozták meg. A
kerettantervek átfogó nagy ismeretkörein belül maga a diák választhatta ki azokat a témákat,
amelyekkel néhány hétig foglalkozni kívánt. (Ez nálunk valószínűleg a tanár joga marad.) A
diák a különböző ismeretkörökből egy-egy témát kiválaszt a maga számára, majd az
illetékes tanártól megkapja a témához tartozó feladatcsomagot. Ez tartalmazza mindazokat
az ajánlott tevékenységeket, amelyek elvégzésével öntevékenyen fel tudja dolgozni a témát,
el tudja sajátítani az e téma keretei közé tartozó ismeretanyagot. A sokféle
tevékenységjavaslat közt szerepel olyan pl. hogy mely szakkönyvek mely részleteit
tanulmányozza át, milyen kísérleteket végezzen el az iskola műhelyében, laboratóriumában
avagy konyhájában; milyen napi feljegyzéseket készítsen folyamatos megfigyeléseiről,
méréseiről; milyen rajzokat, grafikonokat, statisztikai táblázatokat készítsen, vagy esetleg
milyen maketteket és modelleket építsen meg; milyen filmeket nézzen meg; milyen
számításokat végezzen; milyen múzeumokat, kiállításokat keressen fel stb. A választott
témával egyedül is foglalkozhat, de lehet csoportosan is. A tanár igénye szerint segíti a
munkáját. Amikor elkészült a téma feldolgozásával, akkor beszámol róla.
Megjelennek a tantárgyszerű témák mellett választhatóan az életszerű, komplex témák
is. Ezek nem illeszkednek egy-egy ismeretkör, mint fizika, biológia, történelem stb.
hagyományos keretei közé. Felismerték, hogy az ember az életében, az iskolán kívül, sehol
nem találkozik tantárgyakkal, hanem mindig összetett dolgokkal, jelenségekkel,
problémákkal. Ha ezeket tanulmányozni akarjuk, akkor a sokféle tantárgyból származó
ismereteket kell egyszerre mozgósítani, ezeket kell egymással összefüggésbe hozni. Ilyen
jellegű ismeretszerzésre, a világ dolgainak komplex megismerésére pedig már az iskolában
is lehetőséget kell adni a fiataloknak. Ez napjainkban egyre fontosabb lesz. Komplex
feldolgozást igénylő téma rendkívül sokféle van, lehet például a kenyér, különböző
talajtípusok elemzése, a könyv, közlekedés stb.
64