A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

megfogalmazódnak bennük, hiszen az annak bizonyítéka, hogy a megismerteket
igyekszenek megérteni, megindult bennük egy nehéz, és hosszú konstrukciós folyamat.
A téma tanulása során nehézséget jelenthet az energia-fogalom értelmezése. A
gyerekeknek van energia-fogalmuk, amely azonban nem felel meg a tudományos
elképzeléseknek. Gyakori például, hogy az elektromos energiát a konnektorhoz rendelik,
vagy ahhoz az eszközhöz, amelyet éppen működtet. Az energiáról az iskolában is
tanultak korábban, vizsgáltak, elemeztek energiaváltozásokat, és az elektromosság
témakörben nem tudják eldönteni, hogy mihez is rendeljék az energiát. Az elektromos
mező fogalmát éppen csak bevezettük, és a gyerekek fejében keveredik a mágneses és a
gravitációs mező fogalmával. Persze megtehetnénk azt is, hogy nem beszélünk
mezőkről az iskolában, de ez a megoldás is számtalan problémát vet fel. Mihez
rendeljük a munkavégző képességet ebben az esetben? A gyerekek akkor is hallanak a
mezőkről, terekről, ha az iskolában nem beszélünk róluk. Esetleg néhány áltudományos
elképzelés, magyarázat tetszetős elemeit is megismerve mindenképpen
megkonstruálnak valamilyen elméletet a mezőkkel kapcsolatban, legfeljebb nincsen
lehetőségük elképzeléseiket szakemberrel, a fizikatanárral megvitatni.
Nem kevés probléma adódik az anyagszemlélet területén. Hogyan alakul a
dörzselektromos kísérletek során a testek tömege? Megmérhető-e, van-e változás? Az
anyagmegmaradás elve nem magától értetődő dolog. Sok diák gondolkodhat úgy, hogy
amikor egy test elveszíti a töltését, akkor valami (az elektron) megsemmisül, vagy
éppen dörzsöléskor keletkezik. Egy ilyen elképzelés az elektromosság témakörében
szinte napvilágra sem kerül, s mire szembesülünk vele, az anyag-fogalom alakulása már
nem a kívánatos irányban halad.
Az elektromosságtan témakörében is számtalan probléma nehezítheti a téma
tanulását még a kezdetek előtt. Ezek részletes bemutatása a gyermektudományokkal
foglalkozó fejezetben összegyűjtve található. Most csak kiemeljük a két legnehezebbnek
tűnő problémát az áramerősség és a feszültéség fogalmának felépítését, illetve
elkülönítését a gyermeki elméletekben, valamint a zárt áramkör fogalom kialakítását.
Természetesen e rövid áttekintés során nem térünk ki az összes elképzelhető
nehézségre, pusztán azokat említettük meg röviden, amelyek feltehetően minden
osztályban jelentősen befolyásolják a gyermeki gondolkodást.
11.4.5. Hogyan építsük föl az elektromosság témakört?
Fontos, hogy a gyerekek világához kötődjön a kiindulás (kontextus elv). Olyan
eszközöket, jelenségeket gyűjtsünk össze, elemezzünk, amelyeknél valamilyen
elektromos eszközt úgy működtetünk, hogy nem kell a „kezünkkel hozzáérni”. A
gyerekek gyakran használnak távirányítókat, hiszen a különböző elektromos eszközök
ki- és bekapcsolása gyakran így történik. Szervezzünk beszélgetést, amelyben
elmondhatják azzal kapcsolatos elképzeléseiket, hogy hogyan magyarázzák a vizsgált
jelenségeket, hogyan értelmezik az eszközök működését. Próbáljuk meg elérni, hogy a
gyerekek megfogalmazzák belső képeiket. Ez a tevékenység az elektromosság
témaköréhez kapcsolódó diagnosztikus vizsgálódásaink részét képezi.
Ha a fent említett tevékenységen túljutottunk, ki kell jelölnünk a tananyagban a
prioritásokat. A tanítási/megértési folyamatban elsődlegesnek a mezőt, a mező
297