A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

szerves folytatásaként jelenik meg az asztrofizika és az anyag fejlődéstörténetének a
bemutatása az ősrobbanástól napjainkig. Ez utóbbi rész azért is érdekes, mivel az addig
készült könyvek a csillagászatot általában a csillagászati helymeghatározás kérdéseivel
kezdik.
Az új tudományos eredmények, felismerések tehát megjelennek a tankönyvekben,
de bizonyos időkéséssel. Ez az idő azonban egyre inkább rövidülni látszik. Ha nem is
kötelező, de kiegészítő, fakultációs keretben bekerülnek az iskolákba a felfedezések. A
80-as években nagyon sok különböző témájú, fakultációs keretben történő feldolgozásra
szánt rövid tankönyv jelenik meg. A legújabb tudományos eredmények inkább ezekben
kapnak helyet, a lézerfizika, a szilárdtestfizika, a csillagászat stb. új eredményei.
Az 1990-es években ismét újra kellett gondolni az iskola helyét és szerepét a
társadalomban. A modern fizikai ismeretek létjogosultságát a tananyagban nem vonta
kétségbe sem a Nemzeti Alaptanterv, sem pedig az annak alapján készülő Kerettanterv.
Az e dokumentumok alapján készülő könyvekben helyet kaptak mind az atomfizika,
mind a magfizika, a nukleáris technika és a modern csillagászat legfontosabb elemei.
A Zátonyi – ifj. Zátonyi páros által alkotott tankönyvsorozat utolsó, 6. tagja, amely
18 évesek számára készült, a modern fizika elemeit tárgyaló részben kitér a
legfontosabb atomfizikai ismeretekre, de az elektron hullámmodelljének alkalmazását
mellőzve. A magfizikai ismeretek történeti kontextusban jelennek meg. A csillagászati
fejezet nem evolúciós szemléletű, inkább leírónak mondható. Az ősrobbanás elmélete
hiányzik belőle. (Zátonyi – ifj. Zátonyi 1998)
A budapesti Radnóti Miklós Gyakorlóiskola szerzőgárdája által készített tankönyv,
alkotószerkesztő: Tomcsányi Péter, szintén a 18 évesek számára dolgozza fel a modern
fizika témakörét. Empirikus alapról indul a tárgyalás, sok tényanyagot tartalmaz, de a
kötött elektron állóhullám-modelljét nem alkalmazza. A magfizikai rész sok fontos
momentumot tartalmaz, bár a legtöbbet csak kiegészítésként. A csillagászati fejezet
ebben a könyvben sem evolúciós felépítésű. Az ősrobbanás elmélet az utolsó leckében
szerepel (Tomcsányi 1996).
Bár e fejezet címében csak a tankönyvi irodalom áttekintése szerepel, mégis
lényeges momentumnak tűnik annak a megemlítése is, hogy napjainkban a gyerekek
számára minden eddiginél szélesebb választék áll rendelkezésre természettudományos
ismeretterjesztő művekből. Ezek, a legtöbb esetben szép kivitelezésű, színes képekkel,
fotókkal és ábrákkal színesített könyvek általában az általános iskola felső tagozatára
járó gyerekeket célozzák meg. Ezekben a könyvekben szerepelnek a klasszikus témák
mellett a modern fizika elemei is, mint például a lézerek, atomok, a kémiai kötés,
félvezetők, radioaktivitás, atombomba, atomerőmű, ősrobbanás, a fény Nap közelében
történő gravitációs elhajlása(!) stb. Vagyis az iskolai fizika oktatás során már az
általános iskolában tanító kollegáknak is számítani kell arra, hogy az érdeklődő tanulók
meglephetik érdekes kérdéseikkel. Ugyanakkor ez fontos jelzés a tananyag tartalmának
meghatározásában is!
11.5.2. Relativitáselmélet
A téma és Einstein személye még napjainkban is rendkívüli vonzerővel bír az
emberek szemében, és tanulságos a tudományos kutatás módszereinek bemutatása
304