A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

égészetben a radioaktív kormeghatározás, de vannak alkalmazások a művészettörténetben,
sőt a közgazdaságtudományban is.
A tudományos ismeretek – kis elvonatkoztatással- exponenciális ütemben gyarapodnak,
s a legdinamikusabb a fejlődés a klasszikus diszciplinák határterületein. Az oktatás is egyre
rövidebb idő alatt kell, hogy megjelenítse az új eredményeket a tantervekben. Szinte
biztosak lehetünk benne, hogy a 21. század életét alapvetően meghatározó tudományos
felfedezések 2000-ben még meg sem születtek (Marx 1992)
Pedagógiai oldalról közelítve a problémát, a vizsgálatok szerint az ember gondolkodási
folyamatait tanulmányozva megállapították, hogy az emberi agy számára nehéz a transzfer,
vagyis az egyik tudásterületen szerzett, általánosítható ismeret átvitele a másik
tudásterületre. Pl. ha egy algoritmust "megtanítanak" egy számítógépnek, akkor azt
egyformán jól használja a legkülönbözőbb problémák megoldása során. Nem így az ember.
Gyakran tapasztalható, hogy a matematikából tanult összefüggéseket az adott órán jól
alkalmazzák a diákok, ellenben ugyanaz fizika órán már nehézséget jelent.
Az életben felmerülő problémák megoldásához szükséges a transzfer. Nem tudunk
diákjaink számára minden elképzelhető probléma megoldásához kész receptet adni, viszont
célszerű, ha a logikailag összetartozó dolgokat egyszerre tanítjuk, bemutatva a bennük rejlő
közös, vagy az őket összakapcsoló tartalmakat. Vagyis szükség van a természettudományos
tantárgyak összehangolására. Kitekintést kell nyújtanunk a kémia, a biológia és a földrajz
számára, segítséget kell nyújtanunk megalapozásukhoz, illetve utalnunk kell a széleskörű
társadalmi vonatkozásokra is. Marx György e kötelezettséget a kövekezőképp fogalmazta
meg:
A természettudományok különböző pontokról indultak el, különböző
jelenségkörök törvényeit kezdték kutatni. Évszázadok folyamán a matematikus,
csillagász, fizikus, kémikus, biológus, pszichológus más-más mélységekig hatolt be,
mindegyikük egy-egy független, önmagában is csodálatos világot tárt fel. Éppen a mi
nemzedékünk osztályrésze, hogy szemtanúja lehet a részletek egymásba
kapcsolódásának. A képek összeillenek. Egysége által még lenyűgözőbben
bontakozik ki előttünk az a színjáték, amelynek mi nézői és egyúttal szereplői is
vagyunk. (Marx 1969. 130. oldal)
3.1. Hazai előzmények
3.1.1. A régi magyar fizika tankönyvi irodalom vázlatos
áttekintése a különböző tudományterületekkel való
kapcsolat szempontjából
A 18. század Magyarországán, a többi európai államhoz hasonlóan, alakulnak olyan
akadémiák, ahol a mérnöki tudományok elemeit kezdik oktatni a természettudományos
alapok felhasználásával, tankönyvek segítségével. A tankönyvek címében gyakran szerepel
a "Philosophiae naturalis", jelezvén, hogy a természettudományok a filozófia részét képezik.
E cím alá nem csak fizikai, hanem mai értelemben vett biológiai, kémiai, ásványtani és
56