A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

3. KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYTERÜLETEK
KAPCSOLATAI A FIZIKÁVAL
RADNÓTI KATALIN
A fizika mint iskolai tantárgy számos egyéb feladata mellett megteremti a többi
természettudományos tantárgy számára szükséges alapfogalmakat. Leírja a testek mozgását,
az ok-okozati viszonyokra irányítja a figyelmet, amelynek legtisztább megfogalmazását
meg is adja a mozgásegyenlet formájában (ha nem is mondja így ki minden tankönyv).
Megmaradási törvényeket állít fel, mint a lendület, az energia, a perdület megmaradása.
Értelmezi az elektromos- és a hővezetést, tanítja a hőtan főtételeit, a hullámtant, fénytant és
már a modern fizika elemei is egyre gyakrabban megjelennek a tananyagban. A felsoroltak
a fizika klasszikus területei, de vajon mivel foglalkozik ma a fizika, illetve mivel
foglalkoznak napjainkban a fizikusok?
A legújabb tudományos eredményekről magyar nyelven tudósító, a tanárok által is jól
ismert szaklap, a "Fizikai Szemle", utóbbi években megjelent írásait áttanulmányozva
megállapítható, hogy azoknak több mint 20 %-a interdiszciplináris és ezen belül is
kiemelkedő részarányt alkotnak a környezetvédelemmel kapcsolatosak. A hagyományos
értelemben vett fizikai témákon kívül nagyon sokan foglalkoznak a biológia különböző
területeivel, mint az idegrendszer tanulmányozása, radioaktív vizsgálati módszerek stb. a
kémia területével, mint például makromolekulák szerkezete, geológiával, demográfiai
problémákkal és az egész emberiséget érintő globális kérdésekkel, mint az üvegházhatás,
ózonlyuk, savas eső. A kiírt doktori (PhD) kutatási témák jelentős része is
interdiszciplináris, nagy százalékban környezeti jellegű.
Napjaink fizikai kutatásait a sokrétűség jellemzi. A mikrofizikában az elemi
kölcsönhatások egységes elméletének létrehozására törekednek, az ezzel szorosan
összefüggő makrofizikában pedig az Univerzum kialakulásának és fejlődésének jobb
megértése a cél. A komplex rendszerek fizikájának fő kérdése a nemlineáris jelenségek
megértése. Valószínűleg ez jelentheti a kulcsot az élő anyag megismeréséhez is. De
megemlíthető a fullerének, a szupravezetők kutatása is. E néhány példa is demonstrálja,
hogy napjainkban nem igen lehet a fizika befejezettségéről beszélni. Ennek pedig meg kell
jelennie a fizikáról alkotott képben is, melyet a diákok felé közvetítünk, bár nyilván nem az
első évek tananyagában.
A fizika modelljei elvileg leírják az emberiség által eddig megismert világ
rendszereinek fizikai “mozgásait” (általánosan értve a szót). Elvileg nincs akadálya annak,
hogy bármilyen, élő-élettelen, természeti-társadalmi jelenség megértésében szerepet játszon
a fizika. Az e tudomány által kidolgozott kutatási módszerek, a speciális eszközök, a
műszerek számos fizikán kívüli alklamazásban kaphatnak szerepet. Sőt, még a
társadalomtudományi kutatások során is számos ponton segíthet a fizika, ilyen pl. a
55