A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A dörgés azért jön létre, mivel a villámcsatornában a levegő erősen felmelegszik. A dörgés egyre távolodó hangját az
adja, hogy a hang többszörösen visszaverődik a felhőrétegeken.
Az épületeket villámhárítóval védik a villámcsapásoktól. Felfogó-berendezésből, az épületben haladó vezetékből és
földelésből állnak. A vezetéknek olyannak kell lennie, hogy a villám áthaladásakor ne keletkezzen lényeges
felmelegedés. Ezen kívül az épületben haladó vezeték Faraday-kalitkaként hat, belsejében nulla a térerősség. A felfogóberendezés
csúcsa lassú kisülés útján kiegyenlíti az erőteret, ezáltal a villámok számát is csökkenti.
A Föld mágneses tere és változásai
A Föld körül lévő mágneses tér mintegy „páncélövet” képez bolygónk körül. Ez tartja vissza a kozmikus sugárzás
jelentős részét. A Föld körül lévő sugárzási övezeteket valójában nem túl nagy energiájú töltött részecskék csoportja
alkotja, melyet bolygónk mágneses tere fogva tart, magasan a felszín felett. Ezek a töltött részecskék csak a pólusoknál
tudnak behatolni az atmoszférába. A jelenséget sarki fényként ismerjük.
Régi vas-oxid tartalmú edények, cserepek kiégetésük után mágnesessé válnak a Föld mágneses terének hatására. Ilyen
állapotban maradnak meg évezredeken keresztül, mintegy megőrizve a Föld akkori mágneses indukciójának nagyságát.
A vizsgálatok szerint a Föld mágneses tere még az ókori görögök idejében is 1,5-szer erősebb volt, mint napjainkban. A
vulkáni kőzetek megőrizték azon idők mágneses lenyomatát, amikor még nem élt ember a Földön és nem készített
cserepeket. Ez lehetőséget ad arra, hogy még távolabbi múltba tekintsünk vissza.
Megállapították, hogy a mágneses pólusok bolygónkon vándorolnak. A Föld keletkezése óta több ezer km utat tettek
meg. A különböző kontinensen dolgozó kutatók meghatározták a pólusok útvonalát. Az eredmények
összehasonlításánál furcsa dolgot észleltek. Az amerikai, ausztrál és az európai kutatók által meghatározott ívek eltértek
egymástól. Az ázsiai és az európai viszont azonos volt. Továbbá az ívek az időben visszafelé haladva mind jobban
eltávolodtak. Egy közös pontjuk volt, a mai pólus. A magyarázat a következő: valamikor csak egy kontinens létezett, és
ennek feldarabolódásából keletkezetek a mai kontinensek. Európa és Ázsia viszont együtt maradt, és ez adta a
pólusvándorlás közös útvonalát.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Föld története során póluscserék is előfordultak. Az utolsó körülbelül félmillió
évvel ezelőtt lehetett, az előzőek pedig 2,5 millió és 3,5 millió éve történhettek. A póluscsere időtartama közel tízezer
év lehet.
Földrengések
A földrengések nagyon sok segítséget adnak a tudósok kezébe ahhoz, hogy a Föld belső szerkezetéről információt
szerezzenek. Ennek oka az, hogy a kéreg valamelyik pontjából kiinduló rengéshullámok a Föld egy másik felületi
pontjára a belső rétegeken keresztül jutnak el (3.1. ábra).
A rengéshullámoknak két fő típusa van:
- P-hullámok, amelyek longitudinális hullámok, ezért szilárd és folyékony halmazállapotú közegben egyaránt terjednek.
- S-hullámok, amelyek transzverzális hullámok és ezért csak a szilárd halmazállapotú közegben terjednek, folyadékban
nem.
3-1.ábra Rengéshullámok terjedése a Földben
86