11.06.2015 Views

A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

munkavégző-képességét, és az ezt jellemző feszültség fogalmat választottuk. Az<br />

elektromos áram fogalmát a feszültség fogalom kialakítása után vezetjük be.<br />

Figyelembe vesszük azt, hogy a gyerekek anyagszerkezet-képe lényegében egy<br />

"primtív" részecske kép, amelyben a részeknek nincsen szerkezetük. Ez nem elegendő<br />

az elektromos tulajdonság anyagszerkezeti értelmezéséhez, ezért a részeket további<br />

alkotókra, az elemi részekre kell bontani, (proton, neutron, elektron) ezen részecskék<br />

elektromos töltésének megadásával kell a semleges részecske képét újabb tartalommal<br />

megtölteni, a korábbi részecske-modellt bővíteni. Az elektromos töltés, és az elektron<br />

töltése közötti kapcsolatot is tisztázni kell.<br />

A következőkben bemutatjuk a témakör egy lehetséges vázlatos felépítését, amely<br />

az elektromos alapfogalmak tanításának kezdeti szakaszát öleli fel.<br />

Az elektromos mező munkavégző-képessége, az elektromos<br />

feszültség<br />

1. Megfelelően választott kísérlet elemzésével a munkavégző képesség értelmezése.<br />

(Két fémlemezke közé lógatott fémharang mozgásállapotának változása töltött<br />

műanyagrúd hatására.) A jelenség értelmezése, és a további ismeretek megértésének<br />

céljából szükséges a fémek szerkezetének ismerete, hogy a „szabad” elektronok<br />

létét értelmezni lehessen. Ez kell egyrészt a megosztás jelenségének megértéséhez,<br />

másrészt később az elektromos áram modelljének megértéséhez, tehát bármilyen<br />

bonyolult is, nem kerülhető el.<br />

2. A sok új ismerettel való első találkozás után az előbbi kísérlet elemzése különböző<br />

szervezésben, magyarázat megfogalmazása, megvitatása.<br />

3. A rendelkezésre álló időkeret 2/3 - 3/4 része után diagnosztikus céllal témazáró<br />

íratása, amelyet nem osztályozunk le, de mindenki megkapja kijavítva. A próbatémazáró<br />

feladatai között elemi tények, információk, a tanult mennyiségek jelei,<br />

illetve mértékegységek mellet, szerepel egy, a megértés lényegét firtató feladat is.<br />

(A feladatban a korábban említett kísérleti eszköz rajza szerepelt, de nem volt a<br />

képen a lemezek közé belógó fémharang. Az egyik lemezhez feltöltött műanyagrúd<br />

ér, a másik lemez pedig le van földelve. A lemezeken nagybetűkkel pontokat<br />

jelölünk meg (egy pont a "földön", három a vele összekötött, eredetileg töltetlen<br />

lemezen, három pedig a feltöltött lemezen helyezkedett el.) A gyerekeknek meg kell<br />

adniuk azokat a pontpárokat, amelyek között nincs, és azokat, amelyek között van<br />

az elektromos mezőnek munkavégző-képessége.)<br />

4. A válaszok elemzése utáni újabb, rövid gyakorlás, majd a témazáró következik.<br />

Az elektromos áram, áramkörök, Ohm törvénye<br />

Az elektromos áramkör fogalmával kapcsolatos előzetes elképzelések vizsgálata<br />

tesztfeladattal, és beszélgetéssel: mit jelentenek a gyerekek számára az „áram”,<br />

„áramlás” szavak. A beszélgetés során ügyelni kell arra, hogy a diákok válaszait ne<br />

minősítsük, hiszen most az a cél, hogy megismerjük gondolataikat, illetve, hogy ők,<br />

maguk számára megfogalmazzák belső képeiket. Ilyen beszélgetések szervezése éppen<br />

ezért mindig nagy körültekintést igényel, nehogy a diákok bezáródjanak.<br />

298

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!