A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A tudomány már bizonyos mértékig magasan szervezett ismeretrendszert jelöl.
Alapelemeknek, axiómáknak tekintett állításokból előrejelezhetők megfigyelhető
jelenségek. A tudományos ismeretrendszernek heurisztikus ereje van, új jelenségeket
tud "megjósolni", illetve különböző megfigyelésekre, kísérleteknek az elvégzésére tesz
javaslatot. Megjelenik a kísérlet, mint a természet módszeres kérdezésének az eszköze.
Fontos eleme az ellentmondás-mentesség igénye, továbbá a kísérleti adatok
reprodukálhatósága, illetve a tudomány nyilvános és kritikus voltának bemutatása.
Az áltudomány többnyire nem képes a tudományhoz hasonló módon előrejelzésre.
Általában önkényesen állít fel szabályokat, kísérleti adatai nem reprodukálhatók, nem
enged teret a kritikai megközelítésnek.
Az áltudományos nézetek hatása világszerte nő. Nyilvánosságukat a
tömegtájékoztatás és a modern informatika lehetőségei jelentősen megnöveli, így
megváltozott társadalmi szerepük is. A médiák nemegyszer a tudományos mellett,
áltudományos nézeteket is közvetítenek, azokat tudományosnak beállítva. Azoknak az
ismeretterjesztő filmeknek egy része is ilyen, amelyek például asztrológiával, ufókkal,
ezredvégi jóslatokkal foglalkoznak. De hozhatunk példákat a különböző gyógymódok
terjesztését illetően is. Több esetben népszerűsítenek bizonyos praktikákat, azokat
általános gyógymódnak kikiáltva, például a rákos daganatok kezelését illetően stb.
mintha megtalálták volna az alkimisták által keresett „életelixírt”, nemegyszer a
hivatalos tudomány képviselőit negatív színben feltüntetve. A médiumok széleskörű
nyilvánosságot biztosítanak az ilyen jellegű megnyilatkozásoknak. Pedig több esetben
bebizonyosodott, hogy az esetenként ígéretes eljárás torz, helytelen bemutatása és annak
kritikátlan ajánlása károkat okozott. Ki tudja hány embert tévesztettek meg, vezettek
félre, akik ennek következtében nem vettek részt hatásos gyógykezelésben, s ezzel
“kezelőik” komoly anyagi kárt is okoztak az állam és az egyén számára.
Következő példánkban egy atomerőműben történt üzemzavar kapcsán mutatjuk be,
kicsit humoros formában, a médiák szerepét az áltudományos nézetek terjesztésében.
1979. március 28-án hajnalban az észak-amerikai Pennsylvania állambeli Three
Mile Island-en lévő atomerőműben "esemény" történt, melyet Marx György
(1996.165.o.): Atommag-közelben című könyve alapján idézünk röviden fel.
Meghibásodott a primer hűtőkör egyik szivattyúja. Az operátor hibás beavatkozása
miatt a reaktor aktív zónája víz nélkül maradt, s emiatt a reaktorépületbe radioaktív
anyag került, végül pedig ez a reaktorblokk használhatatlanná vált. Később a zárt
reaktorépület levegőjének megtisztításakor egy kevés radioaktív nemesgáz került a
légkörbe, amit kémiailag nem lehetett lekötni. Ennek hatása azonban elhanyagolható
volt a lakosságot állandóan érő természetes háttérsugárzás mellett. Mi történt e közben
az atomerőművön kívül?
A CBS televízió adásából idézünk:
Ez az első lépés egy nukleáris rémálom megvalósulása felé. Az
atomerőművön belül olyan erős a radioaktivitás, hogy áthatol az 1 m
vastag védőfalon és mérföld távolságokban is mérhető. (Marx 165.o.)
Az autópályákat a következő napon menekülők ezrei árasztották el.
114