A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

ha valamilyen adatot, tényt, leírást, definíciót, összefüggést, törvényt, stb. kérünk
számon. Ennek a csoportosításnak problémája, hogy a harmadik csoportba, a kreatív
teljesítményt igénylő feladatok csoportjába tartozik a legtöbb feladat, amelynek
megoldásához több kell, mint az ismeret formális birtoklása.
A fizikai feladatok között a tesztkérdés típusúakkal külön is érdemes foglalkozni.
Tágabb értelemben teszt minden olyan feladatsor, amellyel értékelni, vizsgálni, kutatni
akarunk valamit. Szűkebb értelemben a számításokat, túl sok írást nem igénylő,
kvalitatív következtetésekkel megoldható feladatok sora a teszt, amelynek értékelése –
legalábbis ha jól készítették el a tesztet – egy megoldókulcshoz képest teljesen
objektívnak tekinthető. Gyakori feladattípus a tesztekben a feleletválasztós kérdés, de
ennél összetettebb, a tudás mélyebb birtoklásának mérésére is alkalmas tesztfeladattípusokat
is ismerünk. A magyar fizikaoktatásban érettségin, írásbeli felvételin nem
használják. Általános iskolai munkatankönyvekben és munkafüzetekben előfordul. A
nemzetközi érettségi (International Baccalaurate) tételeinek 20 %-át a tesztek adják.
Amerikai és nyugat-európai egyetemi és középiskolai vizsgáztatási formák között is
fontos szerepet játszik a teszt. Az Országos Közoktatási Intézet, mely készül az új
kétszintű érettségi kidolgozására, szintén elfogadhatónak tartja a tesztet, mint egy
lehetőséget. E téma azonban már a pedagógiai értékelés kérdéséhez tartozik, s
könyvünkben ezzel részletesen nem foglalkozunk.
7.5. A feladatmegoldásról
7.5.1. A feladatmegoldás szerepe a fizikatanításban
Eddigi megfogalmazásainkból érezhette az olvasó, hogy a problémamegoldást, az
erre való nevelést a fizikatanítás során nagyon fontos kérdésnek tekintjük,
fontosabbnak, mint az egyszerűbb feladatmegoldást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a
feladatmegoldás – tehát a meglévő, ismert algoritmusok alkalmazása – ne játszana a
gyakorlati pedagógiai tevékenységben fontos szerepet, s magunk ne ismernénk el ezt a
szerepet. Legfeljebb azt korlátozottabbnak gondoljuk, s inkább a komplexebb, kvalitatív
meggondolásokra épített problémamegoldást hangsúlyozzuk. Tekintsük át azonban a
feladatmegoldásokra vonatkozó ismereteket is!
Kétségtelen tény, hogy a feladatmegoldás a mai fizikatanítási gyakorlatban
alapvető szerepet játszik. Staniv és Kilpatrick (1988) a következő főbb tényezők,
elképzelések és feltételezések hatását látják ebben:
1. A természettudományok ismeretrendszereit feladatmegoldáson keresztül lehet
megtanulni. A tanárok történetileg is igazoltnak tartják ezt a feltételezést.
2. A feladatmegoldásban szerzett rutin fontos szerepet játszik általában a
továbbtanulásban. Magyarországon azokban az esetekben, amikor fizikából
felvételizni kell, szinte kizárólag feladatmegoldásra van szükség. A pedagógusok
úgy gondolják – nem minden alap nélkül -, hogy ezekre a megméretésekre a
tanulóikat fel kell készíteniük.
194