A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Nagyobb gyerekek esetén érdemes a testekre ható erőről érdeklődni. Kiinduló feladat
lehet (legalább 7. osztályosokkal), hogy vajon milyen irányú erő hat a függőlegesen
feldobott labdára a felfelé szállása közben, illetve amikor éppen a legmagasabbra ér.
4. Tekintse át a gyerekek levegővel kapcsolatos elképzelései kutatásának eredményeit!
Vonjon le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy – most létező tantervektől
függetlenül – mikor mit lenne érdemes megtanítani a gyerekeknek? Fogalmazza
meg, hogyan befolyásolhatná ez az elképzelés a fizika jelenleg érvényes
tanterveinek átalakítását.
5. Keressen a hétköznapi nyelvben olyan kifejezéseket, amelyek az „erő” szót
tartalmazzák. Írjon egy rövid esszét arról, hogy a hétköznapi tevékenység során
milyen esetekben használjuk az erő fogalmát, ezek közül melyik mögött milyen
elképzelések állhatnak az erőkkel, a mozgással összefüggésben, s hogyan hathatnak
a gyerekekben formálódó elképzelésekre.
6. Tanulmányunkban számos területét nem érintettük a gyermeki fizikának (nem volt
rá elég helyünk, s koncentrálni akartunk bizonyos témákra). Egyes, itt nem tárgyalt
területeken önállóan, vagy párban, esetleg csoportban dolgozva is felderíthetik a
szakirodalom alapján, vagy akár önálló „kutatást” indítva az ismereteket. Néhány
ajánlat:
A gravitáció gyermeki elképzelése, gravitáció és levegő kapcsolata.
A mágneses jelenségekről alkotott gyermeki elképzelések természete.
Hogyan gondolkodnak a gyerekek a hangról?
Az erők egyensúlyához kapcsolódó jelenségek szemléletmódja a gyerekek körében.
Felhasznált irodalom
Brewer, W. F. & Samarapungavan, A. (1991): Children’s Theories vs, Scientific Theories?
Differences in Reasoning or Differences in Knowledge? In: Hoffmann, R. R. & Palermo,
D. S. (Szerk.) Cognition and the Symbolic Processes: Applied and Ecological
Perspectives. Lawrence Erlbaum, Hillsdale. 209-232.
Brook, A. és Driver, R. (1984): Aspects of Secondary Students' Understanding of Energy. Full
Report, CLIS.
Brook, A. Driver, R. és Hind D. (1989): Progression in science: the development of pupils’
understanding of physical characteristics of air across the age range 5-16 years. Centre for
Studies in Science and Mathematics Education, University Leeds, Leeds.
Carey, S. (1985): Conceptual Change in Childhood. MIT Press, Cambridge.
Chi, M. T. H., Slotta, J. D. és deLeeuw, N. (1994): From Things to Process: A Theory of
Conceptual Changes for Learning Science Concepts. Learning and Instruction, 4. 27-43.
Cohen, R. (1984): Casual relations in electric circuits: students’ concepts. In: Duit, R., Jung, W.
és Rhoneck, C. von (Szerk.) Aspects of Understanding Electricity. Proceedings of the
International Workshop, 10-14 September, Ludwigsburg. Schmidt and Claunig, Kiel. 107-
113.
Cohen, R., Eylon, B. és Ganiel, U. (1983): Potential difference and current in simple electric
circuits: a study of students’ concepts. American Journal of Physics, 51(5) 407-412.
Cosgrave, M. (1995): A study of science-in-the-making as student generate an analogy for
electricity. International Journal of Science Educatuion, 17(3) 295-310.
Driver, R. (1983): The Pupil as Scientist? Open University Press, Milton Keynes, Philadelphia.
177