A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

megfogalmazása teremti meg éppen a legjobb feltételeket a gondolkodáshoz. Őket nem
kell megzavarni a tanulnivaló gyakorlati kontextusával, azonban az ő esetükben más a
feladat, meg kell tanulniuk az általuk a többségnél magasabb szinten birtokolt, elvont
ismereteket alkalmazni a gyakorlati szituációkban. Ehhez nekik olyan körülményeket
kell teremteni, hogy világosan lássák, jó fizika tudásuk jelenti az alapot adott problémák
átlátásához, megoldásához.
Talán mondanunk sem kell, a fejezetben nem tudtunk mindent bemutatni, ami a
konstruktivista pedagógiát és annak fizikatanításra való alkalmazását jellemzi. A
következő fejezetek azonban még tartalmaznak ezzel kapcsolatban fontos ismereteket.
Külön felhívjuk a figyelmet ezzel összefüggésben könyvünk gyermektudománnyal,
oktatási módszerekkel foglalkozó, valamint a fizikai feladat- és problémamegoldás
kérdéseit taglaló fejezeteire.
Feladatok
1. Pszichológiai tanulmányai, illetve a szakirodalom alapján készítsen vázlatot arról,
milyen főbb ismereteket fogalmazott meg Jean Piaget a konstruktivizmus alapjaival
kapcsolatban. A feladat csoportos munkaként is elvégezhető, ekkor érdemes
feldolgozni Inhelder és Piaget irodalomjegyzékünkben is szereplő kötetét abból a
szempontból, hogy milyen fizika feladatok felhasználásával igyekeztek a szerzők
alátámasztani álláspontjukat. Látnak-e eltéréseket Inhelder és Piaget e könyvben
kifejtett nézetei és a modern konstruktivizmus között?
2. Tekintsen át egy fizika tantervet (elsősorban a NAT megfelelő fejezetét, az átalános
iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai kerettantervek fizika részeit, s a
központi adatbankban lévő fizika tanterveket ajánljuk) abból a szempontból, hogy e
dokumentumok milyen általános képességekre utaló követelményeket fogalmaznak
meg. A feladatot csoportmunkában úgy érdemes megoldani, hogy több tantervet
néznek meg egyenként, s utána csoportmegbeszélés során összevetik
tapasztalataikat. Milyen képet tudnak kialakítani e tanterveknek az általános
képességekkel kapcsolatos kezelésmódjáról, hogyan viszonyul ez a konstruktivista
pedagógia mondanivalójához?
3. Keressenek páros munkában olyan példákat a fizika történetében, amelyek
alátámaszthatják azt az állítást, hogy a nagy felfedezések nem a részismeretek
összegyűjtésére, az empirikus tapasztalatok akkumulálására épültek. Válasszanak ki
ezek közül egyet, alaposabban vizsgálják meg a tudománytörténeti tényeket, s két
pár egymás között rendezzen vitát arról, vajon tényleg megfelelő illusztráció-e az
adott példa a leírt összefüggéssel kapcsolatban. Néhány ötlet: Demokritosz
atomelmélete, Brown-mozgás, a fenomenologikus termodinamika kialakulása, az
oxigén felfedezése, az alkímia története, a relativitáselmélet megalkotása, a
kvantummechanika létrejötte.
4. Keressen példákat a fizika tanításából olyan képességekre, amelyeknél világosan
érzékeltethető, hogy nem általános képességről van szó, s mondjon példákat az
adott képesség szituációkhoz és tudásterületekhez kötöttségére. (Pl. gondoljon a
feladatmegoldó képességre, amely az egyik fizikai tudásterületen erős lehet, míg
egy másikon gyenge.)
147