péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

pek leromlását, ugyanitt a szárazabb állományokban tömeges a hegyihere (Trifolium montanum). A Les-tetőről Nyárády és munkatársai (1966)Festuco rubrae-Cynosuretum Tx. 40 agrostetum tenuis (Máthé és Kovács60) Soó 64 néven a tágabb értelemben vett társulás tarajos cincorbangazdag állományait írták le. Hasonló állományokat jelez Pázmány(1964) Szentlászló határából, a Róka-patak völgyéből (a típust ugyanonnana Csere-patak völgyéből), Soó (1949) pedig Szucságból (Felsőhegy)és Bácsból (Szőlő-tető) Cynosureto-Festucetum néven. A gyep újraerdősüléséta sasharasztos és öldöklő aszatos fáciesek kialakulása segítipl. Zsobok és Sztána között vagy Türe határában (Ökörtilalmas).A borjúpázsitos-vékonytippanos társulás (Anthoxantho-Agrostietumtenuis Sill. 33, Jurko 69 s.l. incl. Agrosti-Genistelletum Boşcaiu 70 ésAgrostetum tenuis montanum Szafer, Pawl. et Kulcz 23 stb.) a vöröscsenkeszes-vékonytippanosokleromlott állapota. Kimosott, sovány, többnyireerősen savanyú, kavicsos váztalajon alakul ki. Gyakrabban vékonycsenkesz, ritkábban az illatos borjúpázsit az uralkodó benne, fáciesképzőa szegettszárú rekettye (Genistella sagittalis), a macskatalp (Antennariadioica), ritkábban a kakascímer (Alectorolophus minor). Gondatlanulkezelt, elhanyagolt területekre jellemző.Vöröscsenkeszes társulás (Festucetum rubrae): egyenletesebben jótápanyag- és vízellátású, mérsékelten legeltetett hegyi réteken a vöröscsenkesz által uralt, de változatos fajösszetételű gyepek alakultak ki,ezek a fokozódó legeltetés és/vagy a kimosás, elsavanyodás hatására fajszegényebbszegettszárú rekettyésekké (Festuco-Genistelletum Issler 1927= Festuca rubra-Genista sagittalis ass. Anghel et al. 65 p.p., Agrosti-Genistelletum Boşcaiu 70 p.p.) alakultak át pl. a Kelecel és Bălceşti tőzeglápjaitövező gyepekben (Lupşa 1971). A dongói fennsíkon, különösena rendszeresen és ésszerűen legeltetett helyeken a fehérherés vagypalástfüves állományok már a Cynosurion társuláscsoport gyepeihez tartoznak.Sajátos helyzetű a fogtekercses-vöröscsenkeszes társulás (Danthonio-Festucetumrubrae), amely a területen Jegenye határában Nádas feléés Sztána környékén a gyertyános-bükkösök és tölgyesek irtásrétjein,délnyugati fekvésű oldalakon képez fajgazdag állományokat. Melegebb,szárazabb termőhelyeken, így az Almás völgyében, fokozatosan átmegya barázdált csenkeszes-fogtekercses társulásba (Danthonio-Festucetumrupicolae).Szép állományai alakultak ki a Nádas völgyében Egeres és Nádasközött, pl. a jegenyei állomástól délre, a nádasi erdő szélén, a Fenesipatakvölgyében vagy Bánffyhunyad és Magyarbikal között, továbbá azAlmás völgyében Alsófüld és Bábony között. A fajokban gazdag társulásjó termőhelyi viszonyokat és megfelelő rétgazdálkodást jelez.A Kis-Nádas völgyében Szentpál és Mihályfalva között a domboldalakona viszonylag fajgazdag állományokban a helytelen gyepgazdálkodásmiatt tömegessé váltak a kakascímerfajok (Alectorolophus sp.),tömeges a hegyi here (Trifolium montanum), és felbukkan a társulásbana területen egyébként ritka keleti kocsord (Peucedanum tauricum) ésa nyúlkapor (Trinia glauca) is.Erdei sédbúzás társulás (Deschampsietum flexuosae) gyakrabban aKalota-patak völgyében, a lucosok irtása és a terület legeltetése nyomán76