péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Gy, Kb – Fl. X, 594–5); H. x praecurrens(Vukot (Pányiki-szoros), var. praecurrens f.pseudograndidens Maly et Z (Gy), var. subserratifoliumZ (Gy), var. hypopellitum (Nyár.et Z.) Nyár (Sz) – vö. Fl. X, 556, 564, 568;H. x pseudobifidum Schur = bifidum x transsilvanicum.Subend, H. Erdős, sziklás helyeken:Be (var. fagetanum (Nyár. et Z.) Nyár.– Fl. X, 549).HIEROCHLOE L. (Poaceae)H. australis (Schrad.) R. et Sch.; déli szentperje;iarba Sfintei Mării. Eu, H. Irtásréteken,szórványos: Kb – Hója (CLA. Prodan). Nt.párfímfű (Kvár: Györffy 1935).HIPPESATRUM Herbert l. Amaryllis L.HIPPOPHAE L. (Elaeagnaceae)H. rhamnoides L.; homoktövis; cătină derîu. Eua, Ms. Talajkötésre ültetik, terjedőbenvan.HOLCUS L. (Poaceae)H. lanatus L. ! selyemperje; flocoşică. Cp(Eua–Med – É-Am), H. Mezofil kaszálókongyakori.HOLOSTEUM L. (Caryophyllaceae)H. umbellatum L.; tavaszi olocsán; cuişoriţă.E–Eua, Med. Apró termetű, rövid életűtavaszi gyom; ritka: Gy – Szamos-part (Fl.II, 66).HORDEUM L. (Poaceae)H. murinum L. ! egérárpa; orzul şoarecilor.Eua–Med, Th. Közönséges útszéli gyom.*H. vulgare L. ! árpa; orz. Med – Kz-Ázsia,Th. Takarmányként nagyban termesztik. –convar. vulgare: Nt. árpa | négysoros árpa(Eh, Kb, Ml), nígysoros árpa (F, Kf, Kk, Mb,Ny, Sz, Va) || Ro. orz (A, Be, Bi, D, Gyv,Mi, P), ărz (Cţ), orz (Dr, N). Fontos takarmánynövény,kukoricát takarítottak meg vele.Nr. „Ha a madarak leptík az árpát, azt monták,kora hajnalba kell meztelenül körüljárni. Nemvót szabad köszönni senkinek. Követ szedett akötinyibe, békiabálta: Hëssetëk, madarak ! –Nëm mëntek többet rá, nëm bántották” (Mb). –Kismalacoknak árpateát adnak vérhas esetén.Vö. Kóczián et al. 1977. – Ny határábanhelynévadó elem. Vö. Péntek –Szabó 1980.156. – convar. hexastichon (L.) Čelak; hatsorosárpa: Nt. butykós árpa (Gyv). – convar.distichon (L.) Alef.; kétsoros (sör)árpa; orzoaică:Nt. kétsoros árpa (Bh, Kk, Kp, Mb, Mk,Ml, Ny, Va) | sörárpa (Kb, Kf, Kp, Szu),serárpa (Gyv) || Ro. orz (Be), orz (Dr) |orzoacă (Be, D, P, St).HOSTA Tratt. (Liliaceae)*H. lancifolia (Thbg.) Engler = H. japonicaVoss = Funkia lancifolia Spreng. – japán árnyliliom.K-Ázsia (Japán), G. Kerti díszvírág,levéldísz. Viszonylag ritka (Va)*H. plantaginea (Lam.) Aschers. ! = H. japonicaTratt. sec. Fl. R.S.R. = Funkia subcordata;nagy árnyliliom; crin de toamnă.Kína, Japán, G–H. Kiskertekben szórványos.Nt. apácalilijom (Ny) | tavirózsa levele (Nk)tubarózsa (E, Kb, Szu), tubarózsa (Jt, Sz).Van még a következő pontokon: Dr, Mf, Ml.HOYA R. Br. (Asclepiadaceae)*H. carnosa (L.f.) R.Br. ! viaszvirág; floarede ceară. DK-Ázsia, Óc, (Kína?, Ausztrália?).H–Ch. A területen ritka cserepes dísznövényNt. csillagfutò (Kb).HUMULUS L. (Cannabaceae)(*)H. lupulus L. ! felfutó komló; hamei.Eua, H. Patak menti ligetekben, élősövényekbenközönséges. Nt. komló (B, Bh, Gym, J,Kp, Mb, Mé, Mf, Nd, T, Tl, Va), komló (K,Kf, Mó, Mv, Ny, Sz, Zs) || Ro. hemé (Dr,Gym, N, St), hemé (A), himé (A). Nr. Aszárából kosarat készítettek (Bh, Mb), ebbefonták a hagymát (Tl). – Zöld hajtásábóllevest főznek (komlós ítel – Bt); a fiatalhajtást a piacon is árulják. – Névadója egy,a Bh és Kd határában lévő hegynek. Vö.Péntek–Szabó 1980. 147. Nemesített fajtákújabban termesztésben (Bh).HYACYNTHUS L. (Liliaceae)*H. orientalis L. ! jácint; zambilă. Ázsiai-Mediterrán, G. Kiskertekben gyakori tavaszidísznövény. Nt. jácint (E, Kb, Mf, Szu) | jácintus(B, Gym, Gyv, J, Jt, Kf, Kk, Mé, Mk,Ml, Mó, Mv, Ny, V, Va, Zs) | kék jácintus (Kp),kik jácintus (It, K, Sz) || Ro. áţintuş (B, Bi,E, Gyv, Kk, Sz).HYDRANGEA L. (Saxifragaceae)*H. opuloides (Lam.) C. Koch ! hortenzia;hortensie. K-Ázsia (Kína, Japán), N. Kertidísznövény, ritka. Nt. hòrtenzija (Kb, Szu),hortënzija (E, Ml) | loptarózsa (Kk).HYOSCIAMUS L. (Solanaceae)H. niger L. ! bolondító beléndek; măselariţă.Eua, Th–TH. Szemetes helyeken, utak mentén,nem ritka. Nt. beléndek (Bh, Nd) | bilind(Kd, Mó, Sz, Szászlóna), bölind (Kf, Ny) |bilindfű (Mb) | méhvirág (Szászfenes: Györffy1935) || Ro. măsăláriţă (Be, Dr, Kk, St). Nr.Tudják, hogy mérgező növény. – Magját(Hyosciami semen) forró vízbe teszik, fejüketbetakarva a gőzt inhalálják fogfájás esetén.Vö. Kóczián et al. 1977. – Magát a magotis rátették a fájós fogra (Kd, Kf, Mó, Ny).–A levelét kelésre teszik (Sz). – Megszárítvaapróra vágták a levelét, dohánnyal vegyítveszívták asztma ellen (Kk). – Ha fírge vót adisznónak, megtörték a magját, behintettéka férges köldökét (Sz).242