péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

h.l.incl.KKárpKaukKozm, CosmKt, KontKzl.l.c.MedMg = MMMs = MNn.c.nmn.n.Nnom. nov.Nr.Nt.Nyhoc loco, itt használva előszörbeleértveKeletkárpátikaukázusikozmopolitakontinentális (Délnyugat-Ázsia,Délkelet-Európa)Középrendszertani egységként: lusus,színváltozat; egyébként: lásd !idézett helymediterrán, a Földközi-tenger medencéjébenelterjedtmegafanerofiton, magas termetűfamezofanerofiton, közepes termetűfamikrofanerofiton, bokor, cserjenomen confusum, zavaros tartalmúnévnotomorpha, hibridalaknomen nudum, leírás nélküli névészak (nord) – világrészek nevemellettnomen novum, új elnevezésnéprajzi adatoknépi terminológiaNyugatOcOffPanPontp.p.provar.Ro.Ss.l.sp.sp. ag.sp. col.spp.ssp.sspd.s.str.subassSzibsyn.term.ThTHX!+*●Óceániahivatalos gyógynövénypannonpontikus, délnyugat-ázsiaipro parte, részbenprovarietas, kis fajtacsoportromán népi nevekDél (Sud)sensu lato, tág értelembenspecies, fajspecies agglomeratum, gyűjtőfajspecies collectiva, gyűjtőfajfajoksubspecies, alfajsubspecoid, termesztett alfajsensu stricto, szűk értelembensubasszociációszibériaiszinonima, azonos értelmű társnévtermesztetttherofiton, egyéveshemiterofiton, kétéveshibridkérdőívben szerepeltkihalt a területrőltermesztett v. (*) esetlegesentermeszteltkereskedelemből ismertIRODALOMAnderson 1960: Anderson, E., The Evolution of Domestication. Taxon 1960. 67–84.Andrásfalvy 1969: Andrásfalvy Bertalan, Wald-Viehaltung in Südost-Transdanubien. Bedeutungder Waldweide im ungarischen Hirtenwesen. In: Földes L. (Ed.), Viewirtschaft und Hirtenkultur.Budapest.Anghel et al. 1972: Anghel, Ch. – Chirilă, C. – Ciocîrlan, V. – Ullinici, A., Buruienile culturiloragricole şi combaterea lor. Bucureşti.Árvay 1942: Árvay József, A térszíni formák nevei Kalotaszegen. Magyar Népnyelv IV, 3–89.Bakos 1976: Bakos Ferenc, A magyar romanisztika etimológiai problémái: NyelvtudományiÉrtekezések 89. sz. 51–7.Bakos 1982: Bakos Ferenc, A magyar szókészlet román elemeinek története. Budapest.Balassa 1960: Balassa Iván, A magyar kukorica. Budapest.Balassa 1973/a: Balassa Iván, Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest.Balassa 1973/b: Balassa Iván, A magyar temetők néprajzi kutatása. Ethnographia LXXXIV,225–42.Balassa 1975: Balassa Iván, Jankó János (1868–1902). Budapest.Balassa–Ortutay 1979: Balassa Iván–Ortutay Gyula, Magyar néprajz. Budapest.Balatova-Tulackova 1984: Balatova-Tulackova, E., Hochstaudengesellschaften des LandschaftsschutzgebietesJizerské hory. Folia geobot. phytotax., 19, 1. 5–28.Balázs 1941: Balázs Ferenc, Vegetációtanulmányok a Meszes hegységben. Acta Geobot. Hung. IV,1, 119–82.Balogh 1929: Balogh Ernő, Tulipán ornamentikánk eredete: Emlékkönyv a Székely NemzetiMúzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy.Bárczi 1958: Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete 2 . Budapest.Beguin et al. 1979: Beguin, C. – Gehu J. – M. – Hegg, O., La symphyto-sociologie – une approchenouvelle des paysages végétaux. Documents phytosocioloques, N.S., IV, 49–68.Benkő 1783: Benkő József, Nomina Vegetabilium ... : Magyar Könyv-ház II. szakasz. Pozsony.407–32.Bodor 1963: Bodor Kálmán, Vadon termő gyógynövények. Bukarest.352