péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

M. sylvestris (L.) Mill. ! = Pyrus malus L.var. sylvestris L.; vadalmafa; măr pădureţ.Eu, Mg. Lomberdőkben (gyertyános-tölgyesek)gyakori. Nt. vadàlma (fa) || Ro. măr pădureţ(B, Cţ, D) | păduréţ (A, Be, Bi, Dr, Gym,Mi, N, St). Nr. Csigert, ecetet készítettekbelőle; sarjú közé tették utóérlelésre. – Névadójaa tájegységen belüli egyik völgynek ésa benne folyó pataknak, az Alszeg egyik legismertebbfalujának (Váralmás). Több, mintszáz helynévben szerepel. Vö. Péntek –Szabó1980. 137–8.MALVA L. (Malvaceae)M. neglecta Wallr. ! papsajtmályva; nalbamăruntă, caşul popii. Eua–Meg, Th–H. Utakmentén, udvarokon, ruderális helyeken közönséges.Nt. májva (Kk, Mé, Mó, Nk, Szászfenes,Tl, V) | vadmájv (Gyv) | papsajt (B, Bh,Gym, Gyv, It, J, Kf. Kk, Kszt–Zt, Mb, Mó,Mv, Nd, Nk, Ny, Sz, Szászfenes, Szu, T, Tl,V, Va, Zs) | papsajtlevél (J). Termése: májvakenyér(Mé) || Ro. nálbă. Termése: cásu pópii(B); pt'íta pópii (Gym); pt'itúţă (Be, Fi). Apapsajt terminus néha csak a termésre, máskoraz egész növényre vonatkozik. Nr. Terméséteszik a gyerekek. – Levelét a kacsáknak szedik.– A gyökerét abortív szerként a méhszájbahelyezik (Bh, Gym).M. pusilla Sm.; apró mályva; nalbă mică.Eua, Th. Ruderális körülmények között (Gym).M. sylvestris L. ! erdei mályva; nalbă. Kozm,TH–H. Ruderális helyeken, utak mentén,élősövényekben.MARRUBIUM L. (Lamiaceae)M. peregrinum L.; fehér pemetefű; cătuşnică.Kz–Eu (Balk–Med), H. Leromlott legelőkön,utak mentén (E).MATRICARIA L. (Asteraceae)M. chamomilla L. ! (l. még. Tripleurospermum)= M. recutita L.; orvosi székfű; muşeţel.Eua, Th. (67ábra) Utak mentén, a Fsz-en ritka,az Asz-en gyakoribb. Nt. kamilla (B, Bh,Gym, It, J, Kk, Kp, Kszt-Zt, Mb, Mf, Mk, Nk,Tl, V, Va, Zs), kamëlla (Jt, K) | ?pipitér (Szu:Györffy 1935) | székfű (Mó, Ny), szíkfű (Kf) |székfűvirág (Mé, Szászlóna) || Ro. muşăţél (Bi,C, Dr, Kk, St, Sz), musăţăl (Fi) | rómońiţă(A, C, Ct, D, Mi, N, P, Sd, St) | rómońiţă d'egrădină (Be). Nr. A herbájából főzött teáthasználják gargarizálni, inhalálni hűlésre; hűléselleni szerként, gyomor-, bélgörcs esetén;húgyhajtóként, vizeletfertőtlenítőként; fertőtlenítőmosószerként kelésre, sebre; csecsemőkfürdővizébe; szemgyulladásra, a szemen levőárpa kifakadása után fertőtlenítésre; fogfájásragőzölni; hüvelyöblítőként; mézes teáját hashajtásra.– A virágzatból főzött teával mossáka háziállatok sebeit. – Az egész herbát főzikmeg teának állatok enteritisének gyógyítására.Vö. Kovács 1976; Kóczián et al. 1977.M. discoidea DC. ! = M. matricarioides Porter;sugártalan székfű. É–Am, Th. Szórványosgyom (jegenyei fürdő – Nyárády A. 1967;Gy, Gorbó – Fl. IX, 413). Nt. büdös kamilla(Tl) | kamilla (Mó, Nd) | lúkamilla (Zs) | vadszíkfű(Kf) || Ro. rómońiţă (B, Bl) | rómońiţăsălbat'ică (Be).MATTEUCCIA Todaro (Athyriaceae = Polypodiaceae)M. struthiopteris (L.) Todaro = Struthiopterisfilicastrum All. Alp–Cp, H. Hegyi patakokárterületén: D–A, Ct, Cţ, Gy, Gym. Ny-nkerti dísznövény.MATTHIOLA R. Br. (Brassicaceae)*M. bicornis (S. et Sm.) DC. ! görög viola;micşandre. Med, Th. Kerti dísznövény, szórványos.Nt. estéli vijola (Mé) | estike (J, Jt,Mó, Szu) | estivijola (E, K, Kk, Ml, V) | íjelivijola (Kk). Jt-re Ny-ról hozták; nem maradtmeg; Bt-én a temetőben.*M. incana (L.) R.Br. ! kerti viola; micşandre.Med, Th–H. Közönséges kerti dísz, több színváltozatban(alba, violaceae), egyszerű és teltvirágú formák (fl. pleno), a területen a f. hibernahort. Nt. lila vijola (Kk, Mé, T) | nyárivijola (Szu) | patkonca vijola (B, F, Gym, J,Kszt–Zt, Nk, Sz, Szu, Va) | színes vijola(Gym, Sz), színës vijola (Kszt–Zt, Mk, Mv) |tejes vijola (B, F, Gym, J, Jt, K, Kf, Mk, Ml.Nk, Ny, Szu, V, Va) | vijola (B, E, It, J, Jt,Kb, Kk, Mé, Mf, Ml, Mó, Nd, Nk, V) || Ro.síneş viólă (Gyv) | viólă (B, C, E, Mi, N, P,St, Sz) | viólă goálă (B) | viólă neumplútă(Kk) | viólă plínă (B) | viólă umplútă (Kk).Nr. Nk-on régi, gyakori; vázába teszik; aztmondják, ha szagolják, nem álmosodnak el. –Elterjedését l. Szabó–Péntek 1980. – 2. térvázlatán.MEDICAGO L. (Fabaceae)M. falcata L. ! sarlós lucerna; lucerna galbenă.Eua, H. Gyepekben, szegély- és gyomtársulásokbanközönséges.M. lupulina L.; komlós lucerna; trifoi mărunt.Eua–Med, Th–H. Gyepekben, gyomtársulásokbanközönséges, néhol tömeges.M. minima (L.) Grufb.; borsókás lucerna.Eu–Med, Th. Szikár, leromlott gyepekben,ritka: Gy, a Szamos teraszfal omlásaiban (Fl.V, 135; Nyárády 1941). – Nyárády (1941.312) a terület határáról egykor meglévő, deidőközben valószínűleg kipusztult növénykéntemlíti a M. rigidula (L.) Desr.-t mint az egykorimediterránabb jellegű éghajlat bizonyítékát.*M. sativa L. ! lucerna; lucerna; DNy-Ázsia (Transzkaukázus, Irán), H. Termesztetttakarmány, utak mentén elvadul (Bh, Ct,Gy, Zs). Nt. lucrna (Kp, Szu) | lúcérna (Kf,Mb, V), lócérna (J, Szászfenes) | vadlucerna254