péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

CHAMAEBUXUS l. PolygalaCHAMAECYTISUS Lk. (Fabaceae)Ch. albus (Hacq.) Rothm. ! = Cytisus albusHacq; fehér zanót. Med–Pont, N. Szárazgyepekben, napsütötte bokros helyeken közönséges:Ct, Gyv, It, Kk, Nk stb.Ch. hirsutus (L.) Lk. ssp. hirsutus = Cytisushirsutus L.; incl. ssp. leucotrichus (Schur) = C.leucotrichus Schur.; borzas zanót és fehérszőrűzanót (ssp. leucotrichus); drob de munte. Alp–Med (ssp. hirsutus) és Eua, N (Pont–Kauk–Szib – ssp. leucotrichus). A ssp. hirsutus ritkább:Kalotaszeg felett (Nyárády 1941, 310);ssp. leucotrichus (Schur): A, Gym, Mf, Tl–omlásos helyeken, meszes talajon, szórványos;Gy és Hideg-Szamos között (CLA. NyárádyA. 1960; Fl. V, 86), Bh, Gorbó.CHAMAENERION l. EpilobiumCHAMAESPARTIUM Adans. (Fabaceae)Ch. sagittale (L.) Gibbs. = Genista sagittalisL. = Cytisus sagittalis (L.) Koch; szárnyasrekettye, grozamă. Kz–Eu–Med, H. Soványtalajú réteken közönséges.CHEIRANTHUS l. ErysimumCHELIDONIUM L. (Papaveraceae)Ch. majus L. ! vérehulló fecskefű; rostopască.Eua, J. Élősövtnyekben, kerítések, falak mentén,árnyékos helyeken közönséges. Nt. cinedórij(Zs) | kutyaté (B, Gym, Nd, Va), kutyaté(Ny) | sárgakutyatej (S) | sàrlófű (Jt) | tejesbúrján(Mó) | vérehulló (Tl) | vérenhullò-fecske(Mé) | virhúló-fű (Kk, Nk) || Ro. lápt'elecîńelu (Fi, Gym) | răpăstacă (Dr) | rópotă(P) | rostopáscă (Bi), rostopástă (Cţ), rotopáscă(Be, Kk, Nş, St). – Cţ-en a kiskertben tartják.Nr. Vérszegénység ellen a levelét a talprakötötték (Kk). – A herbáját pálinkában áztatják2–3 napig. A kivonatot gyomorgörcsesetén használták. – Serdülő gyerekek nemiszervük környékét kenték be a tejnedvvel,így a vérbőséggel erotikus élményt idéztek elő.Vö. Koczián et al. 1977. – A levét csepegtetikkék pokolvarra (vö. Kovács 1976), ekcémára,sümölcsre. – Friss levelét megsütötték, kelésretették, kiszívta a gennyet (D); friss levelétis tették sebre (Mb, Va).CHENOPODIUM L. (Chenopodiaceae)Ch. album L. ! fehér libatop; spanac sălbatic,lobodă. Kozm, Th. Gyomnövény, közönséges.Változatos alakkörű, gyakoribb alfajokés változatok: ssp. album = ssp. spicatum(Koch) Nyár., ssp. viride (L.) Murr.: Mk; ssp.striatum (Krasan) J. Murr. = Ch. strictumRoth: Kb (Nyárády 1941, 182). Nt. aprólevelüloboda (Nk) | laboda (Bh, It, J, K, Kf, Kk,Kszt–Zt, Mb, Mé, Mk, Mv, Nd, Nk, Np, Ny,Sz, T, V, Va, Zs), loboda (B, Gym, Szu) | nagyobblevelűlaboda (Nk) || Ro. lóbodă (Be, Bi, Bl, Fi,Gym, Nş, P, Sd, St). Nr. Disznónak szedik,bivalynak vágják a tetejét.218Ch. bonus-henricus L. ! paraj libatop; spanaculciobanilor. Eua–Cp, H. Magas-Kalotaszegen,szórványosan: Cţ, Kszt–Zt, Mó. Egykortalán termesztették, de inkább csak vadongyűjtötték.*Ch. botrys L. ! rubianka libatop; peliniţăgrecească. Kozm, Th. Parlagokon szórványosan,kertekben megtűrt (félvadon): J, Mb, Zs;Gy, Mf, Szászlóna (Fl I, 496). Nt. mírha (J,Nk, Ny, Va, Zs), mírh (Gyv) || Ro. tămńioáră(B, Bi). – Az öregasszonyok kedvelt növényevolt.Ch. foetidum Schrad. ! = Ch. Schraderianum.Med, Th. Ritka: Gyv; Kb (Szabó 1969).Ch. foliosum (Moench) Aschers; tatáreperlibatop, fagă tătăreasca. Eua, Th. Ritka: Kb,Sz (Fl. I, 503).Ch. glaucum L.; fakó libatop. Kozm, Th.Utak mentén, árkokban, szemetes helyekengyakori, többnyire a heverő alak (f. prostratumBeck): Cţ, Sz, Zs.Ch. hybridum L. ! korcslaboda; talpa gîştei.Kozm, Th. Szemetes helyeken, szórványosan:Bh, Gy. Nt. hëgyës laboda (KszT–Zt) Ro.tăetúră (Bl).Ch. murale L. ! kőfali laboda; frunză depotcă. Kozm, Th. Utak mentén, szórványosan:Gy, Va.Ch. opulifolium Schrad; kereklevelű libatop.Eua, Th. Élősövényekben, ritka: Cţ.Ch. polyspermum L. ! éplevelű libatop;ştir. Eua, Th. Kiskertekben, szántókon, kapásokgyomjaként közönséges. Nt. Ro. bosoócsălbát'ec (P) | busuóc bolúnd (St).Ch. urbicum L.; faluszéli laboda; iarba drumului.Eua, Th. A házfalak mellett: Bh (Czuczaap. Csűrös), Kp.Ch. vulvaria L. ! büdös libatop; lobodăputuroasă. Med, h. Kerítések, falak mellett,napos helyen szórványosan: Dr, C, Cţ, It,Ny, Kd, Kp, Sz, V, Zs. Nt. Ro. lóbodă (Dr).CHLOROCYPERUS Rickli (Cyperaceae)Ch. glomeratus (Torn.) Palla. Eua, H. Vizenyőshelyeken, ritka: Kb (Fl. XI, 669).CHONDRILLA L. (Asteraceae)Ch. juncea L.; nyúlparéj; răsfug. Eua (Ec–Med), H. Utak mentén, szőlőben, szórványosan:Mb (szőlőkben, néhol tömeges), Felsőfüld;Felsőlóna (CLA. Jula 1969).CHRYSANTHEMUM L. (Asteraceae)L. még: Leucanthemum, Tanacetum, Tripleurospermum*Ch. x hortorum Bailey! (p.p. Ch. morifoliumRamat., Ch. sininse Sabine, de nem syn.a Ch. indicum L. = Ch. japonicum Thunbg.-val, ez utóbbi alacsony szegélynövény; vö.Bailey 1975. 989); karizantém; floare detoamnă. K–Ázsiai eredetű hibrid, cultigen(specioid), évelő, termesztett dísznövény. Általánosanelterjedt, kiskertekben különbözőfajtacsoportokhoz tartozó alakokkal: provar.