péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

daságilag is jól hasznosítható környezetet teremt. A hagyásfák egybena spontán kiválogatás menetét is példázzák: ember és állat egyaránt számontartotta a bőven termő, ízletesebb gyümölcsű példányokat. Aholaz erdőben nem volt vadkörte, más fajok maradtak hagyásfának, mintpl. a vadalma, ritkábban vadcseresznye (ez utóbbi inkább a havasalján)vagy ― mint pl. Jegenye határában ― az erdőkben egyébként ritka,jó makktermő csertölgy egyedek.Ilyen vékony tippanos-sovány csenkeszes száraz gyepek borítják apadok vékony meszes talajrétegét vagy a felhagyott, többnyire túllegeltetettagroteraszokat pl. a Bedecsi-hágó környékén vagy Damos felett(itt széleróziótól is pusztítva), Damos és Jákótelke között a Csinke-tetőn(itt is deflációs nyomokkal) és a túllegeltetett vörös színű agyagosoldalakat a Kapus és a Nádas völgyében.Fogtekercses-barázdált csenkeszes társulás (Danthonio-Festucetumrupicolae): vö. 76. 1., Danthonio-Festucetum rubrae.Barázdált csenkeszes törpesásos társulás (Festucetum rupicolae-Caricetumhumilis incl. Festucetum rupicolae auct., Caricetum humilisauct., syn. Festucetum rupicolae auct. non Burduja et al. 56. Medicagini-Festucetum valesiacae auct. non Wagn. 1941). Ez a szakirodalomban meglehetősenellentmondásosan kezelt társulás területünkön a száraz, naposoldalak jellegzetes gyepe. Ilyen kaszálók húzódnak a Kapus völgyénekdéli lejtőin, pl. a Gyerőffy-szöktető alatt. A társulásnak Astragalus onobrychishengazdag változata is előkerült innen. A hegyek közelségére ésaz időszakosan gazdagabb vízellátásra a mohaszint utal. Maga a társulásaz Erdélyi Mezőségre jellemző, és a hegyek felé itt éri el kiterjedésénekhatárát. Bókoló zsályás és szennyes infüves állományait Pázmány (1964)Tordaszentlászló határából jelezte, ehhez hasonló együttesek fordulnakmég elő Gyerővásárhely mellett (Vérvölgy) és Körösfő felé (Ordományos).A fenyérfüvesek (Botriochloetum ischaemi) elsősorban a juhokkaltúllegeltetett, déli fekvésű, vékony talajú barázdált csenkeszes-törpesásosés törpesásos-szálkaperjés társulások rovására alakultak ki. Többé-kevésbéösszefüggő állományok találhatók Zsobok és Farnas között a Padon(itt mezei ürömmel is keverten), az Egeres és Jegenye közötti gipszesrendzinákon, itt részben a fátyolvirágos-szálkaperjés társulással mozaikszerkezetben,valamint a Nádas-völgy déli oldalain. (Megjegyzendő, hogyezek a fenyérfüves gyepek nincsenek semmilyen szerkezeti vagy genetikaikapcsolatban a fenyérekkel, a német Heidek erikafélékkel borítottgyepjeivel.)A kunkorgó árvalányhajas társulást (Stipetum capillatae) a területena juhokkal túllegeltetett és lepusztult száraz gyepekben foltokbanmegtelepedő Stipa capillata populációk és a környezetükben kialakultsajátosan szegényes, szárazságtűrő fajegyüttes képviseli (Kapus és Nádasmente).A szőrös árvalányhajas társulás (Stipetum lessingianae) itt, a Hójagerincenéri el az Erdélyi-medence nyugati-északnyugati peremét.80